Tuvalu

Tuvalu
Tuvalu
Tuvalu zászlaja
Tuvalu zászlaja
Tuvalu címere
Tuvalu címere
Nemzeti himnusz: Tuvalu mo te Atua
LocationTuvalu.png

Fővárosa Funafuti
d. sz. 7° 28′ 30″, k. h. 178° 00′ 20″-7.475, 178.005556
Államforma alkotmányos monarchia
Vezetők
Király III. Károly tuvalui király
Főkormányzó Tofiga Vaevalu Falani
Miniszterelnök Kausea Natano
Hivatalos nyelv Tuvalui, angol
függetlenség Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1978. október 1.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint11 792 fő (2020)[1][2] +/-
Rangsorban236
Becsült11 323[3] fő (2013. július)
Rangsorban236
Népsűrűség441 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26 km²
Rangsorban 190
Időzónatuvalui (UTC+12)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem Ausztrál dollár (AUD)
Nemzetközi gépkocsijel TV
Hívószám 688
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.tv
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó AS/NZS 3112
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat.

Tuvalu-CIA WFB Map.png
Kiribati és Tuvalu tárlója az Otago Museumban

Tuvalu egy óceániai állam, szigetország, a Polinéziához tartozó Ellice-szigetek területén, Hawaii és Ausztrália között, a Csendes-óceánban fekszik. Legközelebbi szomszédai Kiribati, Szamoa és a Fidzsi-szigetek. Négy szigetből, és öt valódi korallzátonyból áll. Teljes szárazföldi területe 26 km². Vatikán és Nauru után a legkisebb népességgel rendelkező ország a Földön. Az ENSZ második legkisebb népességű tagállama. Fizikai méretét illetően Vatikán (0,44 km²), Monaco (1,95 km²) és Nauru (21 km²) után a negyedik legkisebb ország.

Tuvalu első lakosai polinézek voltak. A sziget a 19. század végén került Egyesült Királyság érdekszférájába. Az Ellice-szigeteket az ország 1892 és 1918 között a Gilbert- és Ellice-szigetek protektorátus részeként kezelte. 1916 és 1974 között gyarmatterület volt. 1974-ben az Ellice-szigeteken szavazást írtak ki, hogy elszakadjanak-e Nagy-Britanniától, s Tuvalu néven új államot hozzanak-e létre. Ennek eredményeként váltak el a Gilbert-szigetektől, mely a függetlenség elnyerése után Kiribati területe lett. Tuvalu a Nemzetközösségen belül 1978-ban lett teljesen független ország.

Földrajz

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu földrajza

Domborzat

Tuvalu négy szigetből és öt valódi atollból áll. Kicsi, elszórt atolljain rossz a talaj. Ha csak a szárazföldet számoljuk, akkor a világ legkisebb országai közé tartozik. A szigetcsoportot alkotó korallzátonyok alig emelkednek ki a tengerből. A legmagasabb pont is csak mintegy 5 m magas. Emiatt az államot létében fenyegeti a tengerszint esetleges megemelkedése.

Történelem

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu történelme

A tuvalui polinéz nép, amely megközelítően 2000 éve telepedett le. A kapcsolattartás forradalmasodása előtt gyakori volt a kenuközlekedés a szigetek között. Nyolc vagy kilenc szigeten laktak ebben az időben. Tuvalu neve a saját nyelvén azt jelenti: nyolcan összetartanak.

Alvaro de Mendaña y Neyra spanyol tengerész már 1586-ban meglátta Nuit, de nem szállt partra. Ezt követően a 17. századig nem járt arra európai, amikor is felfedezők elérték a szigeteket. Az 1800-as években bálnavadászok érkeztek a Csendes-óceánra, de Tuvalut csak rendszertelenül keresték fel, mivel hajóikkal nehéz volt megközelíteni a korallzátonyokat, és nem volt nekik megfelelő infrastruktúra a szigeten. Perui rabszolga-kereskedők 1862 és 1864 között többször átszelték az óceánt, és Funafuti, valamint Nukulaelae szigetéről elvitt több mint 400 ember közül senki sem tért vissza. 1865-ben a London Missionary Society protestáns missziós társaság megkezdte tuvaluiak keresztény hitre térítését, ami az 1920-as évekig tartott. A 19. század végén kereskedők költöztek a szigetekre, hasznot remélve a helyi termékekkel való kereskedelemtől.

1892-ben a szigetek Ellice-szigetek néven brit uralom alá kerültek. 1916-ban összevontak két területet Gilbert- és Ellice-szigetek néven. A második világháború idején Tuvalut választották irányítási bázisnak a Japán Birodalom elleni támadásokhoz. 1945 decemberéig több száz hajót állomásoztattak itt. 1974-ben etnikai viták miatt megtartott népszavazásból kiderült, hogy a többségében polinézek lakta területeken a többség a Gilbert-szigetek (Kiribati) mikronéz lakosságától külön akart válni. 1978-ban Tuvalu néven vált függetlenné. A függetlenség napját október 1-jén tartják. 1979-ben az ország barátsági szerződést írt alá az USA kormányával, melyben utóbbi elismerte Tuvalu területi fennhatóságát négy kis sziget felett.

2001-ben az ország vezetője menedékjogot kért Új-Zélandtól népe számára, ugyanis a tengerszint emelkedése miatt néhány évtized múlva elnyeli a tenger az országot.[4]

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Tuvalu parlamentáris monarchia, élén III. Károly brit királlyal.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu parlamentje

Főkormányzói

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu főkormányzói

Politikai pártok

Tuvalun nincsenek pártok.

Közigazgatási beosztás

Védelmi rendszer

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu hadserege

Népesség

Általános adatok

Legnépesebb települések

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu települései

Etnikai megoszlás

polinéz 96%, mikronéz 4% [5]

Nyelvi megoszlás

tuvalui (hivatalos), angol (hivatalos), szamoai, kiribati (Nui szigete) [5]

Vallási megoszlás

protestáns keresztény 98,4% (Church of Tuvalu (konregacionalista) 97%, adventista 1,4%), baha'i 1%, más 0,6% [5]

Szociális rendszer

Gazdasága

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu gazdasága

A munkaerő túlnyomó része önellátó kis gazdaságokban tevékenykedik. Legfontosabb terméke a kókuszdió, az állatállományát sertés és baromfi adja. Egyedüli exportcikke a kókuszdióból nyert kopra.

A globális felmelegedés miatt a tenger elárasztása fenyegeti a szigeteket

A lakosság főleg halászattal foglalkozik. Ezenkívül taróval, banánnal, mangóval, kókuszdióval kereskednek.[6] Az ipart 2 komoly kopraszárító és -feldolgozó telep alkotja, amelyek 180 főt foglalkoztatnak. Az egyik kókuszolajat is elő tud állítani. Ez az állam kezében van. A csónakmotorok nagy része (90%) ezzel működik és a buszok és teherautók 60% szintén. Ezen kívül az északi szigeteken jelentős a pandamusttermelés és -szövés, amely egyszerre szőnyeg, építőanyag, tető, háló, szandál és uniszex hagyományos szoknya (ma is jelentős viselet (60-70% hordja az északi 4 sziget lakosságának). Az erdőben kiásott ti-gyökér párlatával kevert New Zéland-i import sör re-export óceániai szigeten igen jelentős és jövedelmező. A világ egyik legjobbja és nagyon erős (17%), a belga sör minőségéhez hasonlítható. Vaitupun hagyományos a méhészet és komoly óceániai export cikke a kókuszdió, főleg Tongára és Fidzsi-re. Ez teszi az ország leggazdagabb szigetévé, valamint a kókusztermelés 45%-át adja. A fővárosban, Funafutin helyi alapanyagú, kitűnő színes szövetet, fémhulladékból szeget, motor és -kisgépalkatrészt, színes ablak és egyéb üvegneműt, csodás korallékszereket, (a tuvaluiak pre-cook kereskedelmi hálózatának egyik fő cikkét) pléh hajótestet és rövidtávú rádiót gyártanak családi vállalkozások. Ezek kb. 600 főt foglalkoztatnak a kókuszfeldolgozókkal együtt és óceániai szinten jólétet teremtenek. Az egyetlen gazdaságilag majdnem inaktív sziget a 40 fős Nuilakita (csak önellátás). Az országban jelentős gazdasági beruházások kezdődtek meg 2016-ban (pl. mesterséges partszakaszokat hoztak létre, árvíz védelem céljából).

A sziget jelentős bevételre tesz szert internetes tartománykódja, a ".tv", mint domain név értékesítésével.

Közlekedés

2002-ben Tuvalun 10 km volt az aszfaltozott útszakasz, ezenkívül több makadám, ill. földút is van az országban.

Az országban egy nemzetközi reptér van, a Funafuti atollon, Vaiaku településen. A repülők a Fidzsi-szigetekről érkeznek heti háromszor.

Kultúra

Tuvalui táncos egy fesztiválon

Oktatási rendszer

Írástudás: 95% Nincs iskolakötelezettség. Felsőoktatás: Vaiakuban működik a Fidzsi Egyetem kihelyezett fakultással, 100 diákkal.

Kulturális intézmények

Tudomány

Tuvalu területén oceanográfiai-, éghajlati és mikróökológiái valamint ornitológiai kutatásokat végeznek.

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Minden szigeten angolul beszélnek, Nui kivételével az összes szigeten a tuvalui nyelv is használatos. Nui szigetén az angol mellett kiribatiul beszélnek.

Gasztronómia

Különböző rendezvényeken szokás, sült csirkét-, sült egész disznót-, illetve sült halat tálalni gyümölcsökkel pálmaleveleken.

Turizmus

Tuvalu mivel félreeső hely, turizmusából származó bevétele csekély. Az ország egyetlen hotelje a Vaiaku Lagi Hotel, ez a fővárosban működik. Emellett számos panzió fogad be külföldi vendégeket.[7]

Sport

Tuvalu rendelkezett a pekingi olimpián a legkisebb küldöttséggel: 2 könnyűatléta és 1 súlyemelő képviselte az országot a világeseményen.

A sport a világ minden táján kiemelt szerepet kap, hiszen a sportolók a nagy világversenyeken a hazájuk, nemzetük színeit is képviselik. Talán hihetetlen, de egy ilyen kis náció, mint a tuvalui is képes volt kiállítani olimpikont. Nem is egyet, és az első női sportoló, aki kvalifikálni tudta magát egy olimpiára, Asenate Manoa volt.

Média

Zene

Searchtool right.svgBővebben: Tuvalu zenéje

Lásd még

Jegyzetek

  1. https://data.worldbank.org/indicator/SP.POP.TOTL?locations=TV
  2. Világbank-adatbázis
  3. Hivatalos becslés. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  4. Csak egy méter és eltűnik egy ország
  5. a b c https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tv.html
  6. Óceánia kereskedelme
  7. Tourinform

További információk

Commons:Category:Tuvalu
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuvalu témájú médiaállományokat.
  • Vízszint-emelkedés fenyegeti Tuvalut
  • turisztikai információk
  • Tuvalu Online Archiválva 2011. február 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Sablon:Oceania
  • m
  • v
  • sz
Ausztrália és Óceánia országai
Önálló államok
Teljesen
Részben
Oceania (orthographic projection).svg
Függő területek
Ausztrália
USA
Új-Zéland
Franciaország
Egyesült Királyság
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához
Sablon:A Nemzetközösség tagjai
  • m
  • v
  • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
Sablon:Csendes-óceáni Közösség tagállamai
  • m
  • v
  • sz
A Csendes-óceáni Közösség tagországai
Flag of the Pacific Community.svg
Sablon:Monarchiák
  • m
  • v
  • sz
Monarchiák
Földrajzi alapon

Afrika · Amerika · Ázsia · Európa · Ausztrália és Óceánia

Crown of Saint Edward.svg
Abszolút
Alkotmányos

 Bahrein ·  Bhután ·  Jordánia ·  Kuvait ·  Lesotho ·  Liechtenstein ·  Marokkó ·  Monaco ·  Tonga ·

Parlamentáris

 Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea · Flag of Spain.svg Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland

Országon belüli monarchiák

Ashanti · Dagomba

Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos

Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro

Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzsejra · Rász el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein

Alo · Sigave · Uvea

Egyéb

Māori ( Új-Zéland) · Yogyakarta ( Indonézia) · Zuluföld ( Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld ( Zambia)

Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 143074390
  • LCCN: n81035231
  • ISNI: 0000 0001 2182 2167
  • GND: 4107331-9
  • SUDOC: 034158480
  • NKCS: ge291169
  • BNF: cb11951467h
  • KKT: 00576072
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap