Tokelau-szigetek

Tokelau-szigetek
Tokelau
A Tokelau-szigetek zászlaja
A Tokelau-szigetek zászlaja
Tokelau-szigetek címere
Tokelau-szigetek címere
Tokelau on the globe (Polynesia centered).svg

Fővárosa minden szigetnek saját központja van
d. sz. 9° 10′, ny. h. 171° 50′-9.1666666666667, -171.83333333333
Államforma Új-Zéland birtoka
Vezetők
Királynő II. Erzsébet brit királynő
Kormányzó Ross Ardern
Miniszterelnök Afega Gaualofa
Hivatalos nyelv tokelaui, angol

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint1499 fő (2016) +/-
Rangsorban246
Becsült1411 fő (2011[1])
Rangsorban246
Népsűrűség115 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10 km²
IdőzónaTKT (UTC+13[2])
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem Új-zélandi dollár (NZD)
Nemzetközi gépkocsijel TK
Hívószám 64
Internet TLD.tk
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokelau-szigetek témájú médiaállományokat.

Tokelau térképe

A Tokelau-szigetek Új-Zélandhoz tartozó három polinéziai atoll sziget elnevezése. Fő jövedelme az idegenforgalomból származik.

Neve

A „Tokelau” polinéz szó, jelentése „északi szél”. 1946 óta nevezik így a szigetet, előtte „Union Islands”-ként és „Union Group”-ként hivatkoztak rá.

Földrajz

Tokelau három atollból áll a Csendes-óceán délnyugati részén.

Név Elhelyezkedés
Atafu d. sz. 8° 33′ 06″, ny. h. 172° 30′ 03″-8.5516666666667, -172.50083333333
Nukunonu d. sz. 9° 10′ 06″, ny. h. 171° 48′ 35″-9.1683333333333, -171.80972222222
Fakaofo d. sz. 9° 21′ 55″, ny. h. 171° 12′ 54″-9.3652777777778, -171.215

A szigetek összterülete 10 km². A szigetek legmagasabb pontja kb. két méterre helyezkedik el a dagályszinttől, emiatt a tengerszint-emelkedésnek fokozottan ki van téve.

A nemzetközi dátumválasztó vonaltól nyugatra helyezkedik el. A Tokelau-szigetek – Szamoával egy időben – 2011. december 29-én eggyel nyugatibb időzónába tért át, aminek ideje UTC+13, emiatt a korábbi térképeken az adat pontatlanná vált.

Közeli szárazföldek

  • Szamoa kb. 500 km-re déli irányban,
  • Tuvalu 967 km-re nyugati irányban,
  • Jarvis sziget 1640 km-re északkeleti irányban (lakatlan),
  • Bora Bora 2326 km-re délkeleti irányban,
  • Auckland, Új-Zéland 3360 km-re délnyugati irányban.

Élővilág

A szigetek a polinéz trópusi nedves ökorégióhoz tartoznak. A szigetek eredeti növényzetét a kókuszpálma-ültetvények miatt kipusztították, jelenleg az elvadult pálmák alkotnak kisebb erdőket. Tokelau korallzátonyain 38 őshonos növényfaj, több mint 150 rovarfaj és 10 szárazföldi tarisznyarákfaj fordul elő, melyekre a patkányok jelentik a legnagyobb veszélyt.

Őshonos szárazföldi emlős nincs, viszont 4 tengeri emlős honos Tokelau vizeiben: a törpe-kardszárnyúdelfin, a trópusi delfin, valamint a csőröscetfélékhez tartozó állas csőröscet és a ginkgofogú csőröscet. Tokelau kormányzata a szigetekhez tartozó vizeket (200 tengeri mérföldes körzetet) cápamenedékké nyilvánította.

Története

Fakaofo, a legdélibb sziget látképe

A szigeteket eredetileg az 1000-es évek környékén polinéz hajósok fedezték fel, és megtelepedtek rajta. A kereszténység elterjedése előtt saját „Tui Tokelau” istenüket tisztelték. A szigeteket családok, „klánok” irányították, kisebb harcok és házasságok a szigetek között előfordultak. Atafu szigetét John Byron, a Brit Királyi Haditengerészet tisztje fedezte fel 1765. június 4-én, kétéves föld körüli útja során. Nem találtak lakókra utaló nyomokat. Ezután Edward Edwards kapitány a Bounty lázadóit keresve 1791-ben kereste fel Atafut, majd továbbhajózva felfedezte Nukunonut. Mindkét szigeten eszközöket és lakhelyeket talált, bár a lakosokkal nem sikerült kapcsolatot találnia. A harmadik szigetet, Fakaofót 1835-ben fedezte fel Smith kapitány egy észak-amerikai bálnavadász hajóval. Az első hivatalos kapcsolatteremtés a szigetlakókkal 1841-ben történt egy tudományos expedíció keretében. Úgy tűnt, hogy a lakók csak átmenetileg voltak ott, illetve a cserekereskedelemben való jártasságuk miatt (gyöngyök és vastárgyak is voltak náluk) arra lehetett következtetni, hogy feltehetőleg már érintkeztek európaiakkal. A keresztény hittérítés 1845-1860 között zajlott. 1863-ban perui rabszolga-kereskedők érkeztek a szigetre, akik szinte minden munkaképes embert (253 főt) magukkal hurcoltak. Nagy részük járványos fertőzésben meghalt, csak kevesen térhettek haza. Ennek hatására alakult meg az öregek tanácsa, ahol mindhárom szigetről képviseltették magukat a családok. Az ekkortájt érkezett bevándorlók – gyakran helyi asszonyt feleségül véve – újra benépesítették a szigeteket.

Politika

1877-ben az Egyesült Királyság egy rendelettel a többi rendezetlen helyzetű csendes óceáni szigettel együtt védelmébe vette. C. F. Oldham tűzte ki a zászlót a szigeteken 1889-ben. Nemzetközileg 1920-ban lett elismerve mint brit gyarmat. 1926-ban utalták az új-zélandi kormányzathoz, ezzel jogilag átvéve a szigetek saját irányítását. Ezt a külső rendelkezést egy 1948-as tokelaui törvénnyel megerősítve a szigetlakók alávetették magukat Új-Zéland kormányzatának.

Bár van önkormányzata, Új-Zéland külbirtoka. Mivel Tokelau szerepel az ENSZ gyarmati listáján, a státuszt Új-Zéland évek óta szeretné megváltoztatni, s társult állammá nyilváníttatni a területet. A tokelauiak azonban szeretnének megmaradni „gyarmatnak”, ezért az eddig megtartott népszavazásokon (2006-ban és 2007-ben) a társult állami státusz opciója nem érte el a szükséges támogatást. Bár a népszavazás ENSZ felügyelet alatt zajlott, az ENSZ nem hajlandó az eredményt elfogadni, s továbbra is felszólítja Új-Zélandot, hogy a dekolonizációs folyamatot vigye végbe. Az új-zélandi kormány minden próbálkozása dacára a tokelauiak nem hajlandók társult állam lenni.

Népesség

2011-es felmérés szerint 1411 fős volt a lakosság, ami a 2006-os felméréshez képest 3,8%-os csökkenést jelent. Főként polinéz emberek lakják, kisebbségeket nem tartanak nyilván. A szűkös helyi erőforrások miatt a szigetek túlnépesítettnek tekinthetőek, ami magyarázza az elvándorlást. Jelenleg kb. 6800 tokelaui Új-Zélandon él. A várható átlagos élettartam 69 év.

Gazdaság

A CIA World Factbook szerint Tokelaunak van a legkisebb gazdasága a föld összes államai között. Gazdasága veszteséges, Új-Zéland támogatásával működik. Összes bevétele fél millió USD körüli, míg kiadásai 2,8 millió USD körül vannak. Vásárlóereje kb. 1000 USD/fő/év.

A szigeteken kókuszpálma-, csavarpálma- és banánültetvények találhatóak.

Közlekedés

Tokelaun nincs repülőtér. A hajók Szamoa fővárosából, Apiából indulnak, a távolság 516 km, kicsivel több mint egy nap.

Sport

A szigeteken rendeznek sporteseményeket, viszont a szétszórt populáció és a nagyrészt homokkal borított területek miatt, a lehetőségek korlátozottak. A lakosság körében kedvelt sportokat (netball, rögbi, röplabda és asztalitenisz) általában tornatermekben űzik.

Áramszolgáltatás napenergiával

Korábban mindhárom szigeten dízel generátorokkal szolgáltattak áramot a nap 16 órájában, ami naponta 800 liter üzemanyagot, évente legalább 1500 hordót jelentett, és aminek átszállítása évente 600 ezer új-zélandi dollárba került (az éves költségvetés 15-20 százaléka). Az éves költségek és a környezetterhelés csökkentése érdekében 2012 októberétől a világon elsőként, szigetenkénti telepek segítségével 100%-ban napenergia segítségével fedezik a szigetek energiaszükségletét.[3] Összességében 4032 napelem-panel segítségével 1344 egyenként 250 kg tömegű akkumulátort töltenének, ami stabil áramellátást biztosít. Az eredeti tervek szerint a szükségletek 90%-át fedezte volna a telep, de végül 1 megawattos, vagyis 150%-os teljesítménnyel rendelkezik, ami a későbbi fogyasztás növekedését is képes fedezni. Ez évente 1450 megawattóra energia előállítását jelenti. Fizikailag a 230 km/órás szélnek is ellenállnak a szerkezetek. A kiépítés 5 hónapot vett igénybe.

Internetszolgáltatás

Sikeresnek nevezhető az a népszerűsítő intézkedése, miszerint az öt betűnél hosszabb tartományneveit (azaz internetes címeket .tk végződéssel) ingyenesen lehet használni.

Jegyzetek

  1. Final 2011-es népszámlálási adat. [2012. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  2. Tokelau: Wrong local time for over 100 years
  3. Powersmart: Tokelau megújuló energia projekt. [2013. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 12.)

További információk

  • Az ország, ahol minden lakóra 18 ezer weboldal jut (magyarul)
Commons:Category:Tokelau
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokelau-szigetek témájú médiaállományokat.
Sablon:Új-Zéland közigazgatása
  • m
  • v
  • sz
Új-Zéland közigazgatása
Régiók

Auckland régió •  Bay of Plenty régió •  Canterbury régió •  Flag of Chatham Islands.svg Chatham-szigetek •  Gisborne régió •  Hawke’s Bay régió •  Manawatu-Wanganui •  Marlborough régió •  Nelson régió •  Northland régió •  Otago régió •  Southland régió •  Taranaki régió •  Tasman régió •  Waikato régió •  Wellington régió •  West Coast régió

Új-Zéland zászlaja
Külbirtokok

 Tokelau-szigetek •   Niue •   Cook-szigetek

Különleges státuszú
területek

Szub-antarktikus szigetek (Snares-szigetek, Bounty-szigetek, Antipode-szigetek, Auckland-szigetek, Campbell-szigetek) •  Új-Zélandi antarktiszi terület (Ross-selfjég) •  Kermadec-szigetek

Sablon:Oceania
  • m
  • v
  • sz
Ausztrália és Óceánia országai
Önálló államok
Teljesen
Részben
Oceania (orthographic projection).svg
Függő területek
Ausztrália
USA
Új-Zéland
Franciaország
Egyesült Királyság
1 Gyakran sorolják Délkelet-Ázsiához
Sablon:Csendes-óceáni Közösség tagállamai
  • m
  • v
  • sz
A Csendes-óceáni Közösség tagországai
Flag of the Pacific Community.svg
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap