Spanyolország

Spanyol Királyság
Reino de España
Regne d'Espanya
Reino de España
Espainiako Erresuma
Reialme d'Espanha
Spanyolország zászlaja
Spanyolország zászlaja
Spanyolország címere
Spanyolország címere
Nemzeti mottó: Plus Ultra
(magyarul: Egyre tovább)
Nemzeti himnusz: Marcha Real
EU-Spain.svg

Fővárosa Madrid
é. sz. 40° 24′, k. h. 3° 41′40.4, 3.6833333333333
Legnagyobb város Madrid
Államforma monarchia
Vezetők
Király VI. Fülöp
Miniszterelnök Pedro Sánchez Pérez-Castejón
A Szenátus elnöke Pilar Llop
A Képviselőház elnöke Meritxell Batet
Hivatalos nyelv kasztíliai spanyol (államnyelv)
Beszélt nyelvek regionálisan hivatalos a katalán, a galiciai, a baszk és az aráni, ezen kívül számos spanyol nyelvjárás

EU-csatlakozás 1986. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint46 733 038 fő (2018)[1] +/-
Rangsorban28
Becsült46 800 000 fő [2] fő (2022)
Rangsorban28
Népsűrűség94 fő/km²[3]
GDP2008 (forrás: IMF)
Összes1611 milliárd USD (9)
PPP: 1,141 milliárd
Egy főre jutó32 087 USD (25)
PPP: 27 522
HDI (2006) 0,955 (19) – nagyon magas
Földrajzi adatok
Terület504 782 km²
Rangsorban 51
Víz1,04%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel E
Hívószám 34
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 061
  • 091
Internet TLD.es
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Spanyol Királyság témájú médiaállományokat.

000 Spanja harta.PNG
Portu-

gália
León
Valladolid
Palma de
Mallorca
Valencia
Cordoba
Cartagena
Huelva
Gibraltár (N.Br.)
Peñón de Vélez
Peñón de Alhucemas
Atlanti-
óceán
A Kanári-szigetek nincs feltüntetve.
térkép szerkesztése

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel). A spanyol szárazföldet délről és keletről a Földközi-tenger (amelyben az országhoz tartozó Baleár-szigetek fekszenek), északról a Vizcayai-öböl és nyugatról az Atlanti-óceán határolja. A szárazföldön Portugáliával, Franciaországgal, Andorrával és Gibraltárral határos. Spanyolország a legnagyobb a három független államból, amelyek az Ibériai-félszigeten fekszenek. Fővárosa és egyben legnépesebb városa Madrid.

A modern Spanyolország mai területén több nép is letelepedett, mint például a kelták, az ibérek, a rómaiak, a vizigótok és a mórok. A középkorban, több mint öt évszázadig, nagy területek voltak iszlám uralom alatt, melyeknek egy töredéke 1492-ig állt fenn, amikor az Aragónia és Kasztília keresztény királyságai 770 év után elfoglalták az utolsó ibériai muszlim államot, a Granadai Emírséget. Ugyanabban az évben, Kolumbusz Kristóf elérte az Újvilágot, amivel megalakította a világuraló Spanyol Birodalmat. Spanyolország vált Európa legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok lesüllyesztették az országot. A 20. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban, és demokratikus állam csak 1978-ban alakult ki. Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, ezután Spanyolország gazdasági és kulturális reneszánszát élte egészen a 2008-ban kirobbant gazdasági világválságig, ekkor ugyanis gazdasága súlyos válságba került.[4]

Az Európai Unió, a NATO, az ENSZ, a Kereskedelmi Világszervezet és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagja.

A nép- és országnév eredete

A spanyol szó végső eredete a latin HISPANIOLUS, azaz körülbelül ’hispánka’, amely espaignol alakban került a provanszálba, onnan español írásmóddal a spanyolba, majd a többi (újlatin) nyelvbe. A magyar nyelvben egy észak-olasz nyelvjárási – s-sel ejtett – spagnol alak honosodott meg. Azonban, míg nyelvünkben a „spanyol” szó egyaránt utalhat spanyolországi és spanyol nyelvű személyre vagy dologra, addig a spanyolban megkülönböztetik a spanyol (spanyolországi) és a spanyolul beszélő (spanyol nyelvű) fogalmakat egymástól: előbbire az español, az utóbbira az hispano vagy latino szót alkalmazzák. Az ország önelnevezése – España – a latin HISPANIA folytatása, a középkori spanyolban még Hespaña alakban is előfordult.

Földrajz

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország földrajza
Az ország műholdas képe (2003. január)

Fekvése, határai

Portugáliával és Gibraltárral osztozik az Ibériai-félszigeten. Északon a Pireneusok természetes határt képez Franciaország és Andorra felé. Keleten és délkeleten a Földközi-tengerrel (1663 km) érintkezik, északon a Vizcayai-öböl, északnyugaton illetve délnyugaton a Cádizi-öböl jelenti szintén természetes határát az Atlanti-óceán (711 km) felé. Délen a Gibraltári-szoros választja el Afrikától (14 km). A partok teljes hossza 3144 km.

A királyság részei a szárazföldi területeken kívül még:

  • A A Baleár-szigetek zászlaja Baleár-szigetek a Földközi-tengeren 5014 km², két főszigetből (Mallorca és Menorca), két kis szigetből (Ibiza és Formentera), illetve még 150 apró sziklából áll.
  • A  Kanári-szigetek az Atlanti-óceánban 7550 km², összesen 7 szigetből és 6 kisebb sziklaszigetből áll. Nyugati szigetei: Tenerife, La Palma, La Gomera, Hierro, keleti szigetei: Gran Canaria, Fuerteventura, Lanzarote és öt kis sziget. 1100 km-re fekszik Cádiztól.
Searchtool right.svgLásd még: Spanyolország szigeteinek listája
  •  Ceuta és  Melilla városok Afrika északi részén és több sziget a Földközi-tengeren a Gibraltári-szoros közelében, mint Penon de Velez, Alhucemas és Chafarinas szintén az ország területeit képezik.

Nem tartozik Spanyolországhoz a jelenleg is brit koronagyarmat  Gibraltár.

Domborzat

Spanyolország domborzati térképe

Spanyolország területének nagy részét fennsíkok és hegységek uralják. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 m felett van.

A legmagasabb hegycsúcsok
A legmagasabb csúcsok
Hegycsúcs Tartomány Magasság (m)
Teide Sta. Cruz de Tenerife 3718
Mulhacén Granada 3478
Aneto Huesca 3404
Veleta Granada 3392
Punta de Llardana Huesca 3375
La Alcazaba Granada 3366
Monte Perdido Huesca 3355
Pico Marboré Huesca 3328
Pico Perdiguero Huesca 3321
Pico de la Maladeta Huesca 3309
Forrás: Dirección General del Instituto Geográfico Nacional (España)

Geológiailag, morfológiailag a spanyol tájakat három nagyobb vidékre oszthatjuk:

  • Az ország központi részén a Mezeta (Meseta Central Española) felföldje terül el, ami 200 000 km²-t foglal magába, 600–1000 méter közötti váltakozó magassággal, átlagos magassága 700–800 méter. A Kasztíliai-választóhegység (Cordillera Central) osztja két részre, melynek vonulatai a Sierra de Gata, a Sierra de Gredos és a Sierra de Guadarrama. Így alakul ki a választóhegységtől északra az Északi-Mezeta (Meseta Septrentional), attól délre pedig a Déli-Mezeta (Meseta Meridional).
  • Belső peremhegységek vidéke:
    • északon az Asztúriai-hegység, legmagasabb pontja a Torre Cerredo (2648 m, Picos de Europa – masszívum)
    • északnyugat-délkeleti irányban az Ibériai-hegységrendszer (Sistema Ibérico), legmagasabb hegye a Sierra de Moncayo (2313 m).
  • Külső peremhegységek vidéke:
    • Északon a Kantábriai-hegység (Cordillera Cantabrica) 1700 méteres magasságával összekapcsolja az Asztúriai-hegyvidéket a Pireneusokkal, a Kantábriai-tenger mentén vonul végig. Legmagasabb csúcsa a Picos de Europa, 2645 m.
    • A Galíciai-hegység Spanyolország északnyugati csücskében foglal helyet, rengeteg csipkézett öböllel a partvidéken.
    • A Katalóniai-hegység délnyugat felől kapcsolódik ugyancsak a Pireneusok láncaihoz, legmagasabb vonulata a Montseny (1741 m).
    • Az Andalúziai-lánchegység vagy Bétikai-Kordilerrák az ország déli részén emelkedik, a Gibraltári-szorostól a Cabo de la Nao fokáig. Az ország legmagasabb hegyei sorakoznak itt.
    • A peremhegyvidékhez csatlakoznak az Ebro-medence, a Tajo-medence és a Guadalquivir-medence.
Képek
Pireneusok
Asztúriai táj
A Guadalquivir folyó Córdobában
Cala d'Hort, Ibiza

Vízrajz

Searchtool right.svgLásd még: Spanyolország szigeteinek listája

A Spanyolországban található több mint 1800 folyam és forrás közül csak a Tajo hosszabb 960 kilométernél, és 90 kivételével mind rövidebb 96 kilométernél. Ezek a rövid folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, és az év némely szakaszában ki is száradnak, ám mikor nagy a vízhozam, igen sebesek. A nagy folyók többsége a magas hegységekből ered, átfolyik a központi Mezetán és Portugáliában ömlik bele az Atlanti-óceánba (kivételt képez az Ebro, amely a Földközi-tengerbe torkollik). Az északnyugati partvidéket számos, fjordhoz hasonló sziklás benyúlás tarkítja.

A Mezetán keresztül nyugatra folyó folyamok közül a Duero, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir a legnagyobb. A Guadalquivir az egyik legjelentősebb, mivel a folyó áradásai a közvetlen közelében termékeny völgyet alakítottak ki. A szárazföld belsejében a folyón nagyobb hajók is könnyen hajózhatnak, és Sevillát az egyetlen olyan belföldi spanyol kikötővé teszi, ahonnan óceánjárók is indulnak. Az északi régió legnagyobb folyója a Miño.

Az ország legnagyobb gátja az El Atazar gát Madrid közelében, amely a város vízellátását biztosítja.

Európa legdélebben fekvő gleccsere a Sierra Nevada hegységben található Mulhacén hegyen van.[5]

Éghajlat

Az ország területének csaknem teljes egésze a szubtrópusi klímaövben fekszik, mindössze az Atlanti-óceán és a Vizcayai-öböl partvidéke tartozik az enyhe telű óceáni éghajlathoz. A belső területeken a kontinentális hatás érvényesül. Az ország klímáját több zónára oszthatjuk.

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország éghajlata

Növény- és állatvilág

Északi részén, a Kantábriai-hegységben és Galíciában az óceáni éghajlat hatására erikafélékben és pillangósvirágúakban gazdag fenyérek, rétek és lombhullató erdők, a magasabban fekvő területeken fenyvesek alakultak ki. A Pireneusok növényzete a tszfm.-nak megfelelően és K-Ny-i irányban is változik. Nyugaton tölgy (pl. kocsányos tölgy), feljebb bükk alkotta lombhullató erdők, a Középső-Pireneusok magasabb régióiban fenyvesek, felettük havasi rétek, keleten a mediterrán hatás miatt keménylombú erdők, felettük mediterrán tűlevelű erdők vannak. [6]

Mediterrán flóraterület: kevés az erdőterület, főleg magyaltölgy és paratölgy, píneaerdők aleppóifenyővel és pínea fenyővel, délen a betelepített agávé, eukaliptusz és az őshonos törpepálma, továbbá olajfa, mirtusz, oleander, citrom- és narancsültetvények, a Mesetán macchia cserjés, bodorrózsa vagy sztyeppés pusztaság.

Az ország mediterrán területei erdőinek kivágását már az ókorban megkezdték, helyükön sok helyen gyéren gyepes, lepusztult felszínű, sziklás területek vagy másodlagosan kialakult mediterrán cserjések, illetve citrus- és olajfaültetvények vannak. [6]

A ragadozó állatok közül előfordul a róka, a farkas, a vadmacska, a párduchiúz, a barnamedve, az afrikai eredetű egyiptomi mongúz és a petymeg. [6]

Európában csak itt él dögkeselyű, (Máltán kívül) kaméleon, cibetmacska, védett a spanyol kőszáli kecske és a muflon.

Searchtool right.svgLásd még: Kategória:Spanyolország állatvilága

Természetvédelem

Természetvédelem alatt álló terület nagysága: 9,2% (2003). Az UNESCO bioszféra-programja keretében 14 bioszféra-rezervátumot alapítottak. Több régiót madárvédelmi területté nevezett ki a kormány, hat tengeri terület a Földközi-tengeren különleges védelem alatt áll.

Spanyolországban környezetvédelmi problémát jelent az erdők fogyása, a talajerózió, a tavak elsavasodása, a folyók szennyezése. A turizmus jelentős mértékben hozzájárul a környezet szennyezéséhez, különösen a Földközi-tenger partján, a nyári hónapokban.

Nemzeti parkok

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország nemzeti parkjai

Természeti világörökség

A természeti világörökség részei az UNESCO szerint:

Egyszerre természeti és kulturális világörökség:

Történelme

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország történelme

A hódítás hosszú és kemény harcai után az Ibériai-félsziget a Római Birodalom Hispania nevű provinciája lett. A korai középkorban germán uralom alatt állott. Később a behatoló muszlimok hódították meg. Nagyon hosszú, átmeneti vereségeket hozó harcban az északi keresztény királyságok fokozatosan visszaszorították a muszlim uralmat, végül annak utolsó maradványát, Granadát is elfoglalták 1492-ben – abban az évben, amikor Kolumbusz felfedezte Amerikát. Ekkor világbirodalom teremtődött. Spanyolország lett Európa legerősebb hatalma. A világ vezető hatalma volt a 16. században és a 17. század első felében, de a folyamatos háborúk és más problémák fokozatosan aláásták erejét. Franciaország a 19. század elején megszállta Spanyolországot, ami káoszt váltott ki; a birodalom legnagyobb része függetlenné vált Spanyolországtól, ahol folytatódott a politikai instabilitás. A 20. században polgárháború pusztította az országot, azután autoriter kormányzata volt. Ezekben az években az ország stagnált, bár az időszak végét jelentős gazdasági fejlődés jellemezte. 1978-ban a demokráciát helyreállították parlamentáris alkotmányos monarchia formájában. 1986-ban Spanyolország csatlakozott az Európai Unióhoz; kulturális reneszánsz és komoly gazdasági növekedés követte a belépést.

Őskor

  • Az Ibériai-félsziget őslakosai

A történelmi Hispania a jelenlegi Spanyolország, már az ős- és újkőkortól lakott volt. Az ország északi partvidékén, Santander közelében lévő barlangok (Altamira-barlang) az őskőkori ember festményeit rejtik. A 18 méter hosszú és 8 méter széles főterem mennyezetét szarvasokat, vaddisznókat, lovakat és bölényeket ábrázoló élethű festmények borítják – akad köztük két méternél hosszabb is. Az alakokat faszénnel rajzolták meg, majd földfestékekkel élénkvörösre és ibolyaszínűre festették. A kisebb termekben fekete színnel festett és vésett képek is találhatók. A festményeket 1879-ben fedezte fel egy környékbeli földbirtokos, Marcellino de Sautola, aki tűzkőből és állati csontból készült szerszámokat is talált a barlangban. A spanyol és külföldi szakértők eleinte hamisítványnak tartották a festményeket, amelyekről végül csak 1902-ben állapították meg, hogy valóban i. e. 13 500 körül készülhettek.

Ókor

  • A római uralom: Hispania

Mivel Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk hódításainak célpontja volt.

A terület őslakói, a vitatott eredetű ibérek, i. e. 800 körül összeolvadtak a Pireneusokon át benyomuló keltákkal (keltiberek). Hispania gazdag érclelő helyei, ideális, hajózható partjai, előnyös földrajzi helyzete vonzották a hajós népeket. Az i. e. 10–11. században a föníciaiak telepeket létesítettek a keleti parton. Ők alapították Malacát (Malága) és Gadest (Cádiz). Az i. e. 7. században görögök jelentek meg a déli és a keleti partvidéken, akiknek később át kellett engedniük a területet a karthágóiaknak.

A második pun háborúban (i. e. 218–201) összeomlott Karthágó hatalma. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet. A római jog, a latin nyelv és a római szokások fokozatosan az élet részei lettek. A rómaiak i. e. 197-ben két provinciát létesítettek: Hispania citeriort, és Hispania ulteriort. A luzitánok Viriathus vezetésével még felkeltek a rómaiak ellen, majd őket a keltibérek követték (Numantia ostroma, i. e. 134–133), de a felkeléseket leverték. A római uralom mélyen átalakította a társadalmat, gazdasági változásokat idézett elő (rabszolgaság, mezőgazdaság, kézműipar, bányászat, kereskedelem, utak építése). A romanizáció legerősebben a Közép-és Dél-Hispaniát hatotta át, északot (a mai Baszkföld) kevésbé. A hispaniai tartományok számos híres egyéniséget adtak a Római Birodalomnak: Marcus Valerius Martialis, Marcus Annaeus Lucanus, Lucius Annaeus Seneca, Marcus Ulpius Traianus, Publius Aelius Hadrianus. Az i. sz. 4. századtól elterjedt a kereszténység. A római uralomnak a folytonos betörések (szvévek, vandálok, alánok) és a népvándorlás vetett véget a Pireneusi-félszigeten.

Középkor

  • A vizigót korszak

409-ben Hispaniát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a Vizigót Királyságot. A nyugati gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli (Al-Andalus, ahogyan az arabok nevezték) muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereggel először győzte le az arabokat. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.

  • A reconquista
Francisco Pradilla Ortiz: Granada visszavétele

A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény hispániai területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1479-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó mór király Boabdil is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492. március 31-én Izabella és Ferdinánd (los reyes católicos) – Tomás de Torquemada és az inkvizíció támogatásával – rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.[7][8]

Searchtool right.svgBővebben: Reconquista és Spanyol inkvizíció

Újkor

  • A spanyol birodalom fénykora

Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol kincstárba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Portugáliával, Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.

  • Spanyol gyarmatosítás
A spanyol (piros) és a portugál (kék) birodalom kiterjedése a 17-18. században

Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.

Elsőként Hernán Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A győzelmet hódítók hallatlan technikai fölénye, és az őslakosok megosztottsága biztosította. Az aztékok pl. tömeges emberáldozatokkal terrorizálták a meghódított törzseket, és ennek a hódítás véget vetett. Ugyanakkor az európaiak által behurcolt járványok nyomán az őslakosság alig 15-20%-a maradt életben.

  • A birodalom hanyatlása

1808-ban I. Napóleon francia császár seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette a gyarmatai feletti uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőt végleg kiűzték, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd 20 éves uralkodása alatt visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot. A spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig kivívták függetlenségüket.

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A végzetes 1898-as spanyol–amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami Kuba, Puerto Rico, Guam és Fülöp-szigetek elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.

A 20. században

  • A spanyol polgárháború és a Franco-diktatúra (1936–1975)

Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelót, a hadsereg jó indokot talált arra, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936–39) a nacionalisták széles körű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a nemzetiszocialista Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak a szovjet segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetése ellenére Anglia és Franciaország a háború kiszélesedésétől félve megtagadta a republikánusok támogatását.

1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a polgárháborút, amely több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves uralma első felében politikailag és gazdaságilag Spanyolország elszigetelődött, a gazdasági recesszió sújtotta az országot. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés megteremtette a forrásokat az ország gazdaságának felépüléséhez. Az 1970-es években Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdasága egész Európában.

A diktatúra uralomra jutását követően – katolikus egyházi szervezetek segítségével – a fasiszta rendszer megszilárdítása érdekében kezdődött a gyermekrablási folyamat(wd). Ez azt jelenti, hogy a politikailag megbízhatatlan polgárok újszülöttjeit elvették a szüleiktől, és örökbe adták olyanoknak, akiket politikailag megbízhatónak tartottak. Becslések szerint háromszázezer gyermeket vettek el így a szüleiktől. Tekintettel arra, hogy az egy napos gyermekeket nem kellett anyakönyvezni, őket már aznap elvették a szüleiktől, akiknek azt mondták: sajnos, meghalt a baba. Mára ez közismertté vált, és sok ezer spanyol DNS vizsgálatok segítségével kísérli megtalálni valódi családját. A gyermekek megtalálását segítő szervezet az SOS Bebés Robados[9][10] A katolikus Spanyolországban a negyvenes években a kórházi ápolás feladatát szinte kizárólag katolikus apácák végezték. A rendszer és az egyház közötti jó együttműködés következménye volt a Vatikánnal 1953-ban megkötött konkordátum(wd).

Francót, aki sosem szüntette meg a királyságot, 1975-ben bekövetkezett halála után végrendelete szerint I. János Károly (Juan Carlos I) király követte, XIII. Alfonz Bourbon-házi uralkodó unokája. Spanyolországban János Károly reformjainak köszönhetően hamarosan létrejött a parlamenti demokrácia.

1975 után

Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben az ország újra reflektorfénybe került, Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és 1992-ben Madridot kiáltották ki Európa kulturális fővárosának. 1996 márciusában José María Aznar és Néppártja (PP) nyerte meg a választásokat, és a mandátumok felét megszerezte a Kongresszusban. Aznar liberalizálta a gazdaságot állami vállalatok privatizációjával, a munkapiac reformjával, növelte a konkurenciaharcot néhány iparágban (főként a telekommunikációban). Aznar első hivatali idejében Spanyolország belépett az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba. Ekkor Spanyolország az Egyesült Államokkal és a NATO többi tagjával együtt katonai műveletekben vett részt az akkori Jugoszláviában. Az ország részt vett a boszniai és koszovói békemissziókban is.

A 21. században

Aznar 2000 márciusában újra megnyerte a választásokat és abszolút többséget szerzett a parlament mindkét házában. Ez lehetővé tette Aznarnak, hogy koalíciós partner nélkül alakítson kormányt. Az ország ekkor rendíthetetlen pártfogója lett a terrorizmus elleni harcnak. A 2004-es választásokon Aznar alelnökét, Mariano Rajoyt nevezte ki a Néppárt elnökjelöltjének maga helyett. A március 11-i madridi terrortámadás utóhatásaként a Néppárt a Spanyol Szocialista Munkáspárt javára elvesztette a választásokat és vezetője, José Luis Rodríguez Zapatero lett a miniszterelnök. Zapatero olyan kormányt nevezett ki, ahol ugyanannyi nő és férfi miniszter volt. A 2008-as gazdasági válság hatására bekövetkező illetve felerősödő spanyol problémák (az ingatlanpiaci buborék kipukkadása, a magas munkanélküliség és az egyre nagyobb állami eladósodás) Zapatero bukásához vezettek. 2011. novembere óta a konzervatív Mariano Rajoy volt a miniszterelnök, aki megszorításokkal igyekezett a bajokat orvosolni.

János Károly király lemondott a trónról VI. Fülöp javára.

A 2015. novemberi választások után 111 napon át egyik párt sem tudott koalíciós kormányt alakítani, ezért VI. Fülöp spanyol király 2016-ban rendeleti úton feloszlatta a parlamentet és új választásokat írt ki 2016. június 26-ára.[11] A választást a Néppárt nyerte meg, a PSOE a második helyen végzett.[12]

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Államszervezete és közigazgatása

A királyi palota (balról) és az Almudena katedrális (jobbról) Madridban
Palacio de las Cortes, a Kongresszus székháza, Madrid

A parlamentáris demokráciát Franco tábornok halála után állították vissza, 1975-ben, aki az 1939-ben véget ért polgárháború óta irányította az országot. Az 1978-as spanyol alkotmány Spanyolországot alkotmányos monarchiának nyilvánította miniszterelnökkel, aki a kétkamarás parlament, a Cortes Generales vezetője. Ennek tagjait 4 évenként választják. 1981. február 23-án néhányan a hadseregből betörtek a parlamentbe és megpróbálták megdönteni a hatalmat. A katonaság nagy része azonban hűséges maradt I. János Károly királyhoz, aki a Spanyol Hadsereg főparancsnokaként meghiúsította a puccsot.

1982 októberében a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) Felipe González Márquez vezetésével abszolút többséget szerzett a Képviselőházban és a Szenátusban egyaránt. Gonzáles és pártja 13 évig volt kormányon. Ez idő alatt Spanyolország belépett a NATO-ba és az Európai Unióba. Az ország nagy mértékben fejlődött az oktatás, az egészségügy és munkaügy területén is.

Alkotmány, államforma

Spanyolország államformája alkotmányos monarchia az 1978. évi alkotmány bevezetése óta. Az állam feje a király, jelenleg VI. Fülöp (spanyolul Felipe VI). A király a fegyveres erők főparancsnoka, kegyelmet gyakorolhat. Vétójoggal rendelkezik a parlamentben. Reprezentatív feladatokat lát el. Nyilvánosságra hozza, illetve jóváhagyja a parlament által hozott törvényeket, kitűzi a választásokat, összehívja és feloszlatja a parlamentet, kinevezi a miniszterelnököt és a kormány tagjait a miniszterelnök javaslata alapján.

Törvényhozás: Az ország kétkamarás parlamenttel rendelkezik, amelynek neve Cortes Generales. A törvényhozó ágat a következők alkotják:

  • a Képviselői Kongresszus (Congreso de los Diputados) 350 közvetlenül, 4 évre megválasztott tagja
  • a Szenátus (Senado) 259 tagja, melyből 208-at közvetlenül választanak meg, 51-et pedig a területi törvényhozó testületek jelölnek ki, szintén 4 évre.

Végrehajtó hatalom: A végrehajtó hatalmat az uralkodó által javasolt, az Országgyűlés által megválasztott kormányfő által vezetett Miniszterek Tanácsa irányítja.

Közigazgatási beosztás

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország közigazgatási beosztása

Spanyolország közigazgatása háromszintű. Az állam 17 autonóm közösségre (comunidad autónoma), 50 tartományra (provincia), továbbá mintegy 8000 községre (municipio, helyi önkormányzat) oszlik. A két észak-afrikai város, Ceuta és Melilla egyszerre autonóm város és község. Mindezeken kívül a legtöbb autonóm közösségben vannak bizonyos közigazgatási funkciói a comarca nevű területi egységnek, amely a tartománynál kisebb, de általában több községből áll, így az egykori magyar járásokhoz hasonlítható.

Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát. Az autonómia legmagasabb fokáig eljutott közösségek Baszkföld, Galicia, Katalónia és Andalúzia.

Politikai pártok

Spanyolország meghatározó jellegű politikai tömörülései:

  • Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE)
  • Néppárt (PP)
  • Konvergencia és Unió (CiU) – katalán párt
  • Egyesült Baloldal (IU)
  • Baszk Nemzeti Párt (PNV) – baszk párt
  • Herri Batasuna (HB) – baszk párt

Védelmi rendszer

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország hadereje
  • Hadsereg

Spanyolország katonai költségvetése 9 milliárd USD, a GDP 1,1%-a volt 2003-ban. Teljes személyi állománya 77 000 fő (2006-ban), tartalék 295 000 fő (2000-ben). Mozgósítható lakosság 10 569 785 fő 2000-ben, amelyből 8 481 690 fő alkalmas katonai szolgálatra.

1997 óta a férfiaknak hat hónapos kötelező katonai szolgálati időt ír elő a törvény. 1996 előtt még 9 hónapos szolgálati idő volt. A katonai szolgálatot megtagadók száma évente eléri a 100 000 főt.

Spanyolország 1982-ben lett a NATO tagja, 1986-ban a tagságot népszavazás útján is megerősítették. 1988-ban az Amerikai Egyesült Államok kivonta légierőit a Torrejónban található támaszpontról.

  • Az idegenlégió: Spanyol Idegenlégió (Legión Espanola vagy egyszerűen La Legión)
  • Csendőrség (Guardia Civil): A fegyveres testület létszáma 66 000 fő, férfiak és nők vegyesen vannak kötelékében (2004).
  • Rendőrség (Policia local)

Népesség

Searchtool right.svgLásd még: Spanyolok

Bevándorlás

Bevándorlók száma és aránya Spanyolországban 1981 és 2008 között:
Bevándorlók száma Spanyolországban
Év Számuk Arányuk
1981 198 042 0,52%
1986 241 971 0,63%
1991 360 655 0,91%
1996 542 314 1,37%
1998 637 085 1,60%
2000 923 879 2,28%
2001 1 370 657 3,33%
2002 1 977 946 4,73%
2003 2 664 168 6,24%
2004 3 034 326 7,02%
2005 3 730 610 8,46%
2006 4 144 166 9,27%
2007 4 519 554 10,0%
2008 5 220 600 11,3%

Demográfia

Fő városok
Madrid
Barcelona
Sevilla
Valencia
Zaragoza
Málaga

2007. január 1-jén Spanyolország lakossága hivatalosan 45 116 894 fő volt[13]). Ebből 40 634 326 spanyol állampolgár, 4 482 568 bevándorló volt. 2007-ben 957 000 fővel (2,12%) növekedett a népesség, így a lakosság száma immár a 46 milliót is meghaladja.[14] Az állam népsűrűsége 93 fő/km² (2018), ami a többi nyugat-európai országhoz alacsony, és lakosság eloszlása is aránytalan. A fővárost, Madridot övező területeken kívül a partvidék a legsűrűbben lakott.

A 20. században Spanyolország lakosságának száma megduplázódott, köszönhetően az 1960-as és 1970-es évek látványos demográfiai fellendülésnek.

Az ország átlagos termékenységi rátája (TFR) : 1,28, ami nem éri el a népesség fenntartásához szükséges mértéket (2,1) és egyike a legalacsonyabbaknak a világon. Az, hogy a népesség – ami 2000-ben még csak 40 millió volt – az utóbbi 5 évben mégis évi 700 000 fővel [1] nőtt, csakis a bevándorlásnak köszönhető. Az ország jelenkori fejlődésében a főváros mellett a tengerpartok jutottak előnyhöz – ezért ezek ma is a legsűrűbben lakott területek, ahol 80-500 fő él km²-enként.

  • Átlagos népsűrűség: 93 fő/km² (2018).
  • Városi lakosság: az össznépesség 82%-a (2018) [15]
  • Várható átlagos élettartam: 82,8 év. (2015) [16]

Népességének változása

Demográfiai térképek

Spanyolország népsűrűsége
Spanyolország népességének növekedése
Spanyolország nagyobb városai

Legnépesebb települései

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország városai

Etnikai megoszlás

A bevándorlók eredete 2008-ban

A 21. század elején a lakosság 62%-a kasztíliai spanyol.[17] 17% az autonóm Katalóniában élő katalán.[17] A szintén autonóm Galícia lakói, a gallegók aránya 6%.[17] A senkivel sem rokon baszkok, Baszkföld lakói 2%-ot tesznek ki. Szintén 2% az aránya az országban szétszórtan élő cigányoknak. Az országban milliós nagyságrendben élnek a latin-amerikaiak, afrikaiak és kínaiak.[17]

Az Európai Unió bevándorlásának jelentős része Spanyolországban csapódik le. 2020-ban a külföldiek nagy részét a latin-amerikaiak, a marokkóiak és a románok teszik ki.

2020-as hivatalos adat alapján a lakosság születési helye a következő volt:[18]

A népesség a születési ország alapján [18]:
Születési ország Népesség
EU Spanyolország 40,219,600
 Marokkó 935,089
EU Románia 556,204
 Kolumbia 514,110
 Ecuador 416,527
 Venezuela 396,188
 Argentína 302,406
 Egyesült Királyság 268,957
 Peru 244,827
EU Franciaország 210,529
 Kína 208,788
 Dominikai Köztársaság 186,395
 Bolívia 178,829
EU Németország 167,388
 Kuba 164,853
 Brazília 156,499
EU Olaszország 143,151
 Honduras 133,297
 Ukrajna 116,155
EU Bulgária 113,194
 Paraguay 107,354
 Pakisztán 101,406
 Oroszország 97,447
EU Portugália 95,221
 Uruguay 82,353
 Szenegál 79,903
 Algéria 71,474
 Nicaragua 63,375
 Chile 62,410
 Mexikó 61,276
 Svájc 60,637
 India 58,458
 USA 56,847
 Fülöp-szigetek 52,426

Vallás

Bár a spanyol alkotmány második fejezete kimondja, hogy az országnak nincs fő vallása, a legtöbb követője mégis a katolikus egyháznak van. A spanyolok 76%-a vallja magát katolikusnak, 2% valamilyen más vallás követőjének és 19% nem hívőnek vagy ateistának. 2006 októberében a Spanyol Szociológiai Kutatások Központja[19] elvégzett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a magát katolikusnak valló emberek 54%-a nem, vagy csak nagyon ritkán jár templomba, 15%-a egy évben néhányszor, 10%-a havonta néhány alkalommal és 19%-a minden vasárnap és néha kétszer is egy héten.

A jelenlegi nagy bevándorlási hullámok ahhoz vezettek, hogy Spanyolországban megnövekedett a iszlám hívők száma, és ma már 1 millió muszlim él az országban. Spanyolország fő területein nem éltek muszlimok századokon keresztül; bár a gyarmati terjeszkedéskor Észak- és Nyugat-Afrikában az elfoglalt területeken iszlám hívők is éltek, főként Spanyol Marokkóban és Nyugat-Szaharában. Manapság az iszlám a második legjelentősebb vallás Spanyolországban, és körülbelül a népesség 3%-a sorolja magát ehhez a felekezethez.

Nyelvek

Spanyolország nyelvei és dialektusai (nyitható szakasz) >>>>>>>>>
Spanyolország nyelvei és dialektusai – jelmagyarázat:
  Északi kasztíliai nyelvjárások
  Déli kasztíliai nyelvjárások
CASTELLANO – egy nyelv elnevezése
Andaluz – egy kasztíliai nyelvjárás (tájszólás) elnevezése
ARAGONÉS – egyéb újlatin dialektuscsoport (hagyományosan „spanyol nyelvjárás”, mára elismert önálló nyelv) elnevezése

Spanyolországban összesen öt különböző nyelvet (illetve ezek nyelvjárásait), valamint két dialektust beszélnek. A hivatalos államnyelv, amelyet mindenki beszél, a kasztíliai spanyol. A bonyolult ősi és nem indoeurópai eredetű baszk nyelv kivételével valamennyi nyelv és dialektus a latin nyelvből származik. A spanyol államnyelv mellett a katalán, a galiciai (amely tulajdonképpen portugál nyelvváltozat), valamint a baszk hivatalos nyelvek a saját autonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv a katalánnal közeli rokonságban lévő okcitán, amelynek gascon dialektusát (spanyolországi sztenderdizált változata az aráni) a Pireneusok Aran-völgyében beszélik. Az asztúriai és az aragóniai a kasztíliaival közeli rokonságban lévő középkori dialektusok folytatásai, erősen visszaszoruló helyzetben. Az utóbbi három nyelvváltozat hivatalos elismert és állami védelemben részesül, azonban nem rendelkezik hivatalos státusszal.

Gazdaság

Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 1,3 billió $ (2020) [20]
GDP növekedési ráta 6,3% (2022 Q1) [21]
Egy főre jutó GDP (PPP) 38 335 $ (2020) [22]
Államadósság 1,6 billió € (2021) [23]
Államadóssági ráta 118,4% (2021) [24]
Infláció 10,2% (2022.május) [25]
Foglalkoztatottsági ráta 50,5% (2022 Q1) [26]
Munkanélküliségi ráta 13,7% (2022 Q1) [27]
Minimálbér 1 166 € (2022) [28]
Bérnövekedés üteme 5,2% (2022. március) [29]
Jegybanki alapkamat 0% (2022. június) [30]
SZJA 47% (2021) [31]
ÁFA (általános) 21% (2021) [32]
TAO 25% (2021) [33]
Munkanélküliség az országban 2019-ben
A PS10 naphőerőmű Sevilla mellett
Barcelona, kikötő
Madrid üzleti negyedének felhőkarcolói
Az ország GDP-jének változása 2000–2011 között

Spanyolország gazdasági mutatói 2010-2018 között:[34]

Év GDP
(milliárd euro)
GDP
per fő
(euro)
GDP
növekedés
(reál)
Infláció
Munkanélküliség
Államadósság
(GDP %-ban)
2010 Növekedés1 080,9 Csökkenés23 215 Állandó0,0% Növekedés1,8% Increase Negative.svg19,9% Increase Negative.svg60,1%
2011 Csökkenés1 070,4 Csökkenés22 904 Csökkenés−1,0% Increase Negative.svg3,2% Increase Negative.svg21,4% Increase Negative.svg69,5%
2012 Csökkenés1,039.8 Csökkenés22 324 Csökkenés−3,0% Increase Negative.svg2,4% Increase Negative.svg24,8% Increase Negative.svg85,7%
2013 Csökkenés1,025.7 Csökkenés22 014 Csökkenés−1,7% Növekedés1,4% Increase Negative.svg26,1% Increase Negative.svg95,5%
2014 Növekedés1 037,8 Növekedés22 340 Növekedés1,4% Decrease Positive.svg−0,1% Decrease Positive.svg24,4% Increase Negative.svg100,4%
2015 Növekedés1 080,0 Növekedés23 271 Növekedés3,4% Decrease Positive.svg−0,5% Decrease Positive.svg22,0% Decrease Positive.svg99,4%
2016 Növekedés1 118,5 Növekedés24 107 Növekedés3,3% Decrease Positive.svg−0,2% Decrease Positive.svg19,6% Decrease Positive.svg98,9%
2017 Növekedés1 163,6 Növekedés25 115 Növekedés3,1% Növekedés2,0% Decrease Positive.svg17,2% Decrease Positive.svg98,4%
2018 Növekedés1 208,2 Növekedés25 800 Növekedés2,6% Növekedés1,2% Decrease Positive.svg14,4% Decrease Positive.svg97,2%

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében, különösen a földművelés jelentős. A campo secanót (száraz földet) külterjesen, öntözés nélkül művelik, legfőbb terményei az árpa, a búza és a hüvelyesek. A campo regadíón (öntözött földön) citrusfélék, gabona, szőlő és zöldségfélék teremnek. Spanyolország a világ első olajbogyótermesztője évi mintegy egymillió tonnával. Bor- és olívaexportja kiemelkedő, Katalónia Európa második pezsgőexportőre (Franciaország után).

Állattenyésztése alacsony színvonalú: juh, selyemhernyó, sertés. A gazdaságban fontos szerepet játszik a halászat, bár az 1980-as évek óta az Európai Unió előírásai ezt is korlátozzák. Legfontosabb központjai Galicia és a Kanári-szigetek; fő terményei a tonhal, a szardínia, a tengeri csuka, a makréla, a szardella, a tintahal és a kagyló.

Borászat

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország borvidékei

Ipar

Bányászata: Spanyolországban főleg az északi vidékeken, Galíciában, Asztúriában, Baszkföldön illetve a délebbre eső területek közül a Sierra Morena hegyében és a Bétikai-Kordilerrákon foglalkoznak bányászattal. Bányászati központok: szén – Oviedo, vasérc – Bilbao, Santander, réz – Andalúzia. További nyersanyagok: urán, kőolaj, földgáz, . Higany termelésben első a világon.

Energiaforrása a hazai feketekőszén kitermelésén alapul, de az atomerőművek és vízerőművek is fontos szerepet játszanak. 53,25% a villamosáramnak hőerőművekből származik, 16,40% vízerőművekből, 23,77% atomerőművekből. Spanyolország déli részén már üzembe állítottak napkollektorokat.

Nyersanyagaira fejlődő ipar települt. Vaskohászat: centruma Bilbao, Avilés. Gépgyártás: főleg járműipar, gépkocsigyártás – centruma: Barcelona, vasúti járművek gyártása és hajógyártás. Vegyipar: kénsavgyártás, műtrágya előállítása, gyógyszergyártás, gumigyártás. Könnyűipari vezető iparágazatai: textilipar (centruma Katalónia) és az élelmiszeripar. Fontos a halfeldolgozás.

Szolgáltatóipar

A szolgáltató szektorban a foglalkoztatottak 57%-a dolgozik.

Idegenforgalom

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország turizmusa

Kiemelkedő jelentőségű állami bevételforrás az idegenforgalom (turizmus). Spanyolország turisztikai vonzását egyrészt tengerpartjai, másrészt kultúrájának sokszínűsége alapozza meg. 2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk.

  • Fő idegenforgalmi központok: a Costa Brava, a Costa del Sol, a Baleár-szigetek (sp. Islas Baleares) és a Kanári-szigetek (sp. Islas Canarias).
  • Látogatók létszáma: 1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 49-54 millió turista/év. 1998-ban 57 millió látogató tette a világ 5. leglátogatottabb és Európa 2. leglátogatottabb országává (az első Franciaország volt). 2005-ben 55,5 millió turista kereste fel, ebből 14,5 millióan Katalóniában jártak. Legfontosabb küldő országok: Franciaország, Portugália, Németország, Nagy-Britannia, Oroszország.
  • Bevételek: a 12-15 milliárd USD idegenforgalomból származó bevétel egy részét útépítésre és a helyi iparágak fejlesztésére fordítják. Az idegenforgalom részesedése a nemzeti termékből: 21,2% (1989).

Külkereskedelem

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[35]

Közlekedés

Spanyolország gyorsforgalmi útjai
Modern villamos Bilbaóban

Közúti közlekedés

A spanyol közutak hossza 2003-ban 666 300 km volt. Az autópályák hossza kb. 3000 km.

Searchtool right.svgLásd még: Spanyolország autópályái

Vasúti közlekedés

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország vasúti közlekedése

A vasútvonalak hossza 15 288 km (2008), részben állami, részben magánkézben, cégek tulajdonában van. Az országban a nyomtávolság 1668 mm-es, szemben az európai standard 1435 mm-rel. Emiatt a francia határon nyomtávváltásra van szükség.

1992-ben elkészült az ország első nagysebességű vasútvonala is, a Madrid–Sevilla nagysebességű vasútvonal, amely az AVE hálózat első szakasza volt. 2004-ben a Madrid-Barcelona közötti vonal nyílt meg. Jelenleg az AVE hálózat hossza 3100 km.[36]

Nemzeti vasúttársasága a RENFE.

Vízi közlekedés

19 nagy kikötője közül a legfontosabbak Barcelona és Bilbao kikötői. Valencia, Gijón és Palma de Mallorca ugyancsak jelentős forgalmat mutat fel. Kereskedelmi hajóflottája 144 hajóból áll (2004).

Légi közlekedés

Az országban 93 repülőtér van. A légi közlekedésben a legfőbb szerepet madridi Barajasi repülőtér és Barcelona repülőtere tölti be.

További nemzetközi repterek: Málaga, Alicante, Palma de Mallorca, Las Palmas de Gran Canaria, Santa Cruz de Tenerife – a turizmusban fontosak. Santiago de Compostela és Sevilla repülőterei is nagy forgalmat bonyolítanak le.

Searchtool right.svgLásd még: Spanyolország repülőtereinek listája

Kultúra

A sorozat témája a
spanyol kultúra
Flag of Spain.svg
Történelem
Művészet
  • Építészet
  • Irodalom · Zene
  • Előadóművészet
Egyéb
Híres spanyolok
Sablon:Spanyol kultúra
  • m
  • v
  • sz
Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország kultúrája

Spanyolország kultúráját különféle történelmi befolyások alakították, gyökereiben elsősorban a római előtti kelta és ibériai kultúrán alapul. Majd más ókori népek, például a rómaiak, a föníciaiak, a karthágóiak és a görögök is gyakoroltak némi befolyást. Az ókori rómaiak a nyelv és a vallás területén is tartós örökséget hagytak a spanyol kultúrában, mivel Róma létrehozta Hispániát politikai, jogi és közigazgatási egységként. A későbbi spanyol nemzet történelme további elemeket adott az ország kultúrájához és hagyományaihoz.

Sport

1992-ben Barcelonában rendezték meg az olimpiát.

Olimpia

Searchtool right.svgBővebben: Spanyolország az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A spanyol labdarúgó-válogatott 1964-ben, 2008-ban és 2012-ben megnyerte a labdarúgó Európa-bajnokságot, 2010-ben pedig a labdarúgó Világbajnokságot.

A válogatott mellett rendkívül sikeresek a spanyol klubcsapatok. A bajnokság három legsikeresebb csapata, amely eddig minden szezont az első osztályban töltötte, a Real Madrid, a Barcelona és az Athletic Bilbao. További nevesebb spanyol csapatok: Valencia, Atlético Madrid, Sevilla

Tenisz

Formula–1

A Formula–1 már szinte a kezdetektől képviselteti magát az országban. A Spanyol Nagydíjat már a sorozat második évében, 1951-ben megrendezték Pedralbesben. Később Jarama és Montjuïc között változott a helyszín, előbbi a páros, utóbbi a páratlan években adott otthont a versenynek. 1976-tól csak Jaramában indultak. 1981-től öt évig egy újabb helyszín, Circuito Permanente de Jerez rendezte a nagydíjat. Néhány évig egyébként az Európai Nagydíjat is Jerezben rendezték. 1991-től a jelenlegi helyszínen, a Circuit de Catalunya elnevezésű Barcelonához közeli versenypályán folyik a verseny.

Az F1 legismertebb spanyol versenyzője Fernando Alonso. Karrierjét a Minardiban kezdte, még 2001-ben. Egy év tesztpilótai szerződés után a Renault-hoz került, ahol 2005-ben és 2006-ban egyaránt világbajnoki címet szerzett, megszakítva Michael Schumacher ötéves egyeduralmát. 2010 és 2014 között a Ferrarinál szerepelt.2014-2018 között visszatért egykori csapatához a McLarenhez és a 2018-as Abu Dhabi-i nagydíjon vonult vissza a száguldó cirkusztól. Rajta kívül három spanyol szerepelt az utóbbi években, Jaime Alguersuari, Pedro de la Rosa és Carlos Sainz Jr.. Utóbbi a Red Bull Racing fiókcsapatánál, a Scuderia Toro Rosso-nál és a Renaultnál versenyzett. A 2019-es szezontól Ő vette át Alonso helyét a McLarennél, ahol jelenleg is versenyzik.

MotoGP

A MotoGP-ben az F1-gyel ellentétben több spanyol vonatkozású siker lelhető fel. A 70-es és 80-as években két rendkívül sikeres spanyol versenyző, Jorge Martínez és Ángel Nieto uralták az alsóbb kategóriákat. Utóbbi tizenhárom világbajnoki címével a mai napig az örökranglista második helyén áll, és több más összevetésben is rendkívül jó. A közelmúlt, illetve a jelen legsikeresebb versenyzői a kétszeres világbajnok Àlex Crivillé, a még ma is versenyzők közül pedig a háromszoros győztes Dani Pedrosa, az ugyancsak háromszor első Jorge Lorenzo vagy a 2010-es 125 köbcentiméteres, 2012-es Moto2-es világbajnok Marc Márquez, aki 2013, 2014, 2016, 2017, 2018 után 2019-ban is diadalmaskodott a legrangosabb világbajnoki sorozatban.

Itt is rendeznek Spanyol Nagydíjat, aminek nagyrészt Jerez adott otthont. Néhány évben a versenyt Jaramában, illetve Montjuïcben rendezték.

Rali

A rali-világbajnokság 1990-es és 1992-es világbajnoka Carlos Sainz volt egy Toyota Celica volánjánál. Később többször végzett a második és harmadik helyeken is. Jelenleg a Dakar-ralin indul, amelyet 2010-ben meg is nyert. A katalán rali jelenleg is tagja a versenynaptárnak.

Az IRC spanyol versenyét Asztúriában rendezik. A sorozat 2007-es győztese Enrique García Ojeda.

Ünnepek

Spanyolországi ünnepek:[37][38]
Kislányok történelmi viseletben a valenciai Las Fallas ünnepén
  • Január 1. Újév (Día del Año Nuevo)
  • Január 6. Vízkereszt (Día de Los Reyes, Epifanía) (Andalúzia, Asztúria, Kantábria, Kasztília-La Mancha, Madrid)
  • Január 22. Szent Vince napja (Día de San Vicente) (Valencia)
  • Február 28. Andalúzia napja (Día de Andalucía)
  • Március 1. A Baleár-szigetek napja (Día de Las Islas Baleares)
  • Március 19. Szent József napja (Día de San José) (Aragónia, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, Madrid, Murcía, Navarra, Valenciai Közösség)
  • Április 4. Baszkföld nemzeti ünnepe (Día del País Vasco)
  • Nagycsütörtök (Jueves Santo) (Andalúzia, Aragónia, Asztúria, Baleár-szigetek, Baszkföld, Extremadura, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília-La Mancha, Kasztília és León, La Rioja, Madrid, Murcía, Navarra)
  • Nagypéntek (Viernes Santo)
  • Húsvétvasárnap (Día de Pascua)
  • Húsvéthétfő (Lunes de Pascua) (Baszkföld, Katalónia, La Rioja, Navarra, Valenciai Közösség)
  • Április 23. Szent György napja (Día de San Jorge) (Aragónia, Kasztília és León)
  • Május 1. A munka ünnepe, Majális (Fiesta del Trabajo)
  • Május 2. Madrid napja (Día de la Comunidad Madrid)
  • Május 17. A galiciai nyelv és kultúra napja (Día de las Letras Gallegas) (Galicia)
  • Jézus Mennybemenetelének Ünnepe (Día de Ascensión) – A Pünkösdöt megelőző vasárnap; helyenként 10 nappal Pünkösd előtt, Áldozócsütörtökön tartják.
  • Pünkösdvasárnap (Día de Pentecostés)
  • Pünkösdhétfő (Lunes de Pentescostés) (Barcelona)
  • Május 30. A Kanári-szigetek napja (Festividad del Día de Canarias)
  • Május 31. Kasztília-La Mancha napja (Día de la Región de Castilla-La Mancha)
  • Úrnapja (Día del Corpus) – A Pünkösd utáni második csütörtök.
  • Június 9. La Rioja tartomány napja (Día de La Rioja)
  • Június 9. Murcía tartomány autonómiájának napja (Día de la Región de Murcía)
  • Június 24. Keresztelő Szent János ünnepe (Día de San Juan) (Katalónia)
  • Július 7-14. között. San Fermín napja, bikafuttatás (Fiesta de San Fermín, Encierro de los Toros) (Pamplona)
  • Július 25. Szent Jakab apostol, Spanyolország védőszentje (Santiago Apóstol) (Baszkföld, Galicia, Kanári-szigetek, Kasztília és León, La Rioja, Madrid, Navarra)
  • Július 28. Kantábria napja (Día de las Instituciones de Cantabria)
  • Augusztus 15. Nagyboldogasszony (La Asunción de la Virgen) (Andalúzia, Asztúria, Kanári-szigetek, Kantábria, Madrid)
  • Szeptember 8. Extremadura napja (Día de Extremadura)
  • Szeptember 8. Asztúria napja (Día de Asturias)
  • Szeptember 11. A Katalán Nemzet Napja (Día Nacional de Cataluña) (Katalónia)
  • Szeptember 15. Fájdalmas Szűzanya ünnepe (Nuestra Señora de la Bien Aparecida) (Kantábria)
  • Október 9. A Valenciai Közösség napja (Día de la Comunidad Valenciana)
  • Október 12. Amerika fölfedezésének napja (1492), Nemzeti Ünnep (Fiesta Nacional de España)
  • November 1. Mindenszentek Ünnepe (Todos los Santos)
  • December 3. Navarra tartomány napja (Día de Navarra)
  • December 6. A Spanyol Alkotmány Napja (1978), Nemzeti Ünnep (Día de la Constitución Española)
  • December 8. Szeplőtelen fogantatás Ünnepe (La Inmaculada Concepción)
  • December 25. Karácsony (Navidad)
  • December 26. Szent István napja (San Esteban), Karácsony másnapja (Baleár-szigetek, Katalónia)

Jegyzetek

  1. https://www.ine.es/en/prensa/cp_j2018_p_en.pdf
  2. Worldometers
  3. Worldometers 2022
  4. Összedől a spanyol gazdaság? – FN.hu, 2008. július 21.
  5. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  6. a b c Országok lexikona A-Z, 2007
  7. A zsidók kiőzése Spanyolországból és Portugáliából, hebraisztika.hu
  8. La expulsión de los judíos de 1492, historiaeweb.com (spanyolul)
  9. Gyermekrablási per Spanyolországban. 444.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 16.)
  10. Vándor Éva: FEldúlják Spanyolországot a több százezer elrabolt csecsemőért. Origo. (Hozzáférés: 2019. szeptember 16.)
  11. http://www.t-zones.hu/cimlap/20160503-parlament-spanyolorszag-valasztasok.html
  12. http://magyarhirlap.hu/cikk/59389/A_konzervativ_Neppart_gyozott_Spanyolorszagban
  13. http://www.ine.es/prensa/np457.pdf – La población empadronada en España supera los 45 millones de personas a 1 de enero de 2007, Instituto Nacional de Estadística. Kiadva 2007. június 11-én.
  14. erdély ma - Rekordmértékű népességnövekedés Spanyolországban. [2012. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  15. http://www.worldometers.info/world-population/spain-population/
  16. WHO - 2015
  17. a b c d Világ Országai Bt. 2008.
  18. a b Población (españoles/extranjeros) por País de Nacimiento, sexo y año. Instituto NAcional de Estadística. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  19. http://mas.lne.es/documentos/archivos/20-11-06-cis.pdf. – 32. és 32.a kérdés, Szociológiai Kutatások Központja. Kiadva 2006 októberében.
  20. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=ES
  21. https://hu.tradingeconomics.com/spain/gdp-growth-annual
  22. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=ES&view=chart%2C
  23. https://countryeconomy.com/national-debt/spain
  24. https://countryeconomy.com/national-debt/spain
  25. https://hu.tradingeconomics.com/spain/inflation-cpi
  26. https://hu.tradingeconomics.com/spain/employment-rate
  27. https://hu.tradingeconomics.com/spain/unemployment-rate
  28. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/spain
  29. https://hu.tradingeconomics.com/spain/wage-growth
  30. https://hu.tradingeconomics.com/spain/indicators
  31. https://hu.tradingeconomics.com/spain/indicators
  32. https://hu.tradingeconomics.com/spain/sales-tax-rate
  33. https://hu.tradingeconomics.com/spain/indicators
  34. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2018. szeptember 1.)
  35. CIA World Factbook
  36. www.adif.es. [2011. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  37. Time and Date calendar (Spain)
  38. Earth Calendar

Források

  • García de Cortázar-González Vesga: Spanyolország története (Osiris Kiadó, Budapest, 2001)
  • Anderle Ádám: Spanyolország története (Pannonica Rt., 1999)
  • Aurora Fernández Vegue: Museos de España (Subdireccio General de Promoción Exterior del Turismo, Turespana, Secretaria General de Turismo, Gaez S.A., Esp.) (spanyolul) ISBN 84-8152-097-7
  • Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Budapest, 1992) ISBN 963-7948-14-7
  • Földrajzi világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Budapest, 2003)
  • Cartographia világatlasz (Cartographia Kft., Budapest 2001–2002)
  • D. Gergely Anikó (szerk.): Földünk országai (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1981) ISBN 963-09-1666-5
  • Világtörténelmi enciklopédia I–II. Főszerk. Sipos Attila. Budapest: Kossuth. 1982. ISBN 963-09-1831-5

További információk

  • Spanyolország.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Spanyolország képgaléria.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Spanyolország – Linkgyűjtemény
  • Spanyolország látnivalói élőben
  • La Moncloa.es – A spanyol kormány hivatalos honlapja
  • Ministro de Asuntos Extranjeros – A Külügyminisztérium hivatalos honlapja
  • Congreso de los Diputados – A Képviselőház hivatalos honlapja
  • El Senado – A Szenátus hivatalos honlapja
  • Casa Real – A királyi család hivatalos honlapja
  • INE – A Nemzeti Statisztikai Hivatal hivatalos honlapja
  • Proel.org – Spanyolország nyelveiről
Sablon:Spanyolország autonóm közösségei
  • m
  • v
  • sz
Spanyolország autonóm közösségei
Escudo de España (mazonado).svg

Andalúzia · Aragónia · Asztúria · Baleár-szigetek · Baszkföld · Ceuta · Extremadura · Galicia · Kanári-szigetek · Kantábria ·
Kasztília-La Mancha · Kasztília és León · Katalónia · La Rioja · Madrid · Melilla · Murcia · Navarra · Valencia

Flag of Spain.svg
Sablon:Spanyol tartományok
  • m
  • v
  • sz
Spanyolország tartományai
Escudo de España (mazonado).svg

Araba · Albacete · Alicante · Almería · Asztúria · Ávila · Badajoz · Baleár-szigetek · Barcelona · Burgos · Cáceres · Cádiz · Castellón · Ciudad Real · Córdoba · La Coruña · Cuenca · Girona · Granada · Guadalajara · Gipuzkoa · Huelva · Huesca · Jaén · Kantábria · León · Lleida · Lugo · Madrid · Málaga · Murcia · Navarra · Orense · Palencia · Las Palmas · Pontevedra · La Rioja · Salamanca · Santa Cruz de Tenerife · Segovia · Sevilla · Soria · Tarragona · Teruel · Toledo · Valladolid · Valencia · Vizcaya · Zamora · Zaragoza

Flag of Spain.svg
Sablon:Európa
  • m
  • v
  • sz
Európa országai
Southern-Europe-map.svg   Dél-Európa

 Andorra ·  Málta1 ·  Olaszország1 ·  Portugália1,2 · Flag of Spain.svg Spanyolország1,2 ·  San Marino ·  Vatikán

Southeastern-Europe-map.png   Délkelet-Európa
Northern-Europe-map.svg   Észak-Európa

 Dánia1,2 ·  Észtország1 ·  Finnország1 ·  Izland ·  Lettország1 ·  Litvánia1 ·  Norvégia2 ·  Svédország1

Eastern-Europe-map.svg   Kelet-Európa
Central-Europe-map.svg   Közép-Európa

 Ausztria1 ·  Csehország1 ·  Lengyelország1 ·  Liechtenstein ·  Magyarország1 ·  Németország1 ·  Svájc ·  Szlovákia1 ·  Szlovénia1

Western-Europe-map.png   Nyugat-Európa
Függő területek

 Akrotíri és Dekélia5 ·  Åland ·  Feröer ·  Gibraltár1 ·  Grönland6 ·  Guernsey Bailiffség ·  Jersey Bailiffség ·  Man-sziget

Vitatott státuszú területek
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
Sablon:EU
  • m
  • v
  • sz
Az Európai Unió
Tagállamok

 Ausztria ·  Belgium ·  Bulgária ·  Csehország ·  Ciprus ·  Dánia1 ·  Észtország ·  Finnország ·  Franciaország ·  Görögország ·  Hollandia ·  Horvátország ·  Írország ·  Lengyelország ·  Lettország ·  Litvánia ·  Luxemburg ·  Magyarország ·  Málta ·  Németország ·  Olaszország ·  Portugália ·  Románia · Flag of Spain.svg Spanyolország ·  Svédország ·  Szlovákia ·  Szlovénia

EU
Tagjelöltek
Potenciális tagjelöltek
Korábbi tagok
1Kivéve Grönland Grönlandot és Feröer Feröert
Sablon:NATO
  • m
  • v
  • sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
Flag of NATO.svg
Sablon:OECD
  • m
  • v
  • sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Sablon:Mediterráneum
  • m
  • v
  • sz
A Földközi-tenger térsége
Országok

Spanyolország · Franciaország · Monaco · Málta · Olaszország · Szlovénia · Horvátország · Bosznia-Hercegovina · Montenegró · Albánia · Görögország · Athosz-hegyi Köztársaság (függő terület) · Törökország · Ciprus · Szíria · Libanon · Izrael · Gázai övezet (önállósága nem elismert) · Egyiptom · Líbia · Tunézia · Algéria · Marokkó · Gibraltár (függő terület)

Tengerek
Szigetek

Baleár-szigetek · Korzika · Szardínia · Szicília · Pelagie-szigetek · Málta szigetei · Dzserba · Jón-szigetek · Kréta · Rodosz · Égei-szigetek · Ciprus

Öblök

Trieszti-öböl · Lion (Oroszlán)-öböl · Gabesi-öböl · Il-Port Il-Kbir · Tarantói-öböl · Sidra-öböl · Antalyai-öböl · Iskenderuni-öböl

Szorosok
Sablon:Monarchiák
  • m
  • v
  • sz
Monarchiák
Földrajzi alapon

Afrika · Amerika · Ázsia · Európa · Ausztrália és Óceánia

Crown of Saint Edward.svg
Abszolút
Alkotmányos

 Bahrein ·  Bhután ·  Jordánia ·  Kuvait ·  Lesotho ·  Liechtenstein ·  Marokkó ·  Monaco ·  Tonga ·

Parlamentáris

 Andorra ·  Antigua és Barbuda ·  Ausztrália ·  Bahama-szigetek ·  Belize ·  Belgium ·  Dánia ·  Egyesült Királyság ·  Grenada ·  Hollandia ·  Jamaica ·  Japán ·  Kambodzsa ·  Kanada ·  Luxemburg ·  Malajzia ·  Norvégia ·  Pápua Új-Guinea · Flag of Spain.svg Spanyolország ·  Saint Kitts és Nevis ·  Saint Lucia ·  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek ·  Salamon-szigetek ·  Svédország ·  Thaiföld ·  Tuvalu ·  Új-Zéland

Országon belüli monarchiák

Ashanti · Dagomba

Ibadan · Nri · Kano · Sokotói Kalifátus · Lagos

Ankole · Buganda · Bunyoro · Busoga · Toro

Abu-Dzabi · Adzsmán · Dubaj · Fudzsejra · Rász el-Haima · Sharjah · Umm-el-Kaivein

Alo · Sigave · Uvea

Egyéb

Māori ( Új-Zéland) · Yogyakarta ( Indonézia) · Zuluföld ( Dél-afrikai Köztársaság) · Barotseföld ( Zambia)

Sablon:Latin Unió
  • m
  • v
  • sz
Latin Unió
Tagországok

 Andorra ·  Angola ·  Bissau-Guinea ·  Bolívia ·  Brazília ·  Chile ·  Costa Rica ·  Dominikai Köztársaság ·  Ecuador ·  Egyenlítői-Guinea ·  Elefántcsontpart ·  Franciaország ·  Fülöp-szigetek ·  Guatemala ·  Haiti ·  Honduras ·  Kelet-Timor ·  Kolumbia ·  Kuba ·  Makaó ·  Moldova ·  Monaco ·  Mozambik ·  Nicaragua ·  Olaszország ·  Panama ·  Paraguay ·  Peru ·  Portugália ·  Románia ·  Salvador ·  San Marino ·  São Tomé és Príncipe · Flag of Spain.svg Spanyolország ·  Szenegál ·  Uruguay ·  Venezuela ·  Zöld-foki Köztársaság

Union Latine.svg
Megfigyelők
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 133609710
  • LCCN: n79006971
  • ISNI: 0000 0001 2324 3505
  • GND: 4055964-6
  • LIBRIS: 163816
  • SUDOC: 026376296
  • NKCS: ge131543
  • BNF: cb118635857
  • BNE: XX109717
  • KKT: 00571694
  • spanyol világ A spanyol világ portálja
  • Földrajz Földrajzportál