Rhythm and blues

Rhythm and Blues (R&B)

Stíluseredet Jazz - Blues (jump blues, elektronikus blues) - Gospel - Pop
Kulturális eredet Az 1940-es-1950-es években az amerikai blues új irányzata
Hangszerek nagybőgő, szaxofon, zongora, elektromos gitár, ének
Népszerűség Az 1940-es években jelentős, az 1960-as évek óta ikonikus
Leszármazott stílusok
Soul, Funk, Doo-wop, Hiphop, Ska, Rocksteady, Reggae, Rock and roll, Electro, Post-disco
Társműfajok
Kortárs R&B, Smooth R&B, Slow jam, Neo soul, Hiphop soul
Alműfajok
Juke Joint blues, R&B punk, rockabilly
Alműfajok régiók szerint
New Orleans

A Rhythm and Blues, R&B, R’n’B egy könnyűzenei fogalom, ami nem egyértelmű műfajra utal, és ebben nincs is egyetértés a könnyűzenei szakírók között.[1] A kifejezést a Billboard zenei szaklap vezette be 1949. június 25-én. Noha az eredeti értelemben vett negyvenes-ötvenes évekbeli, a blues dallamvilágát gyorsabb tempóval vegyítő klasszikus (old school) rhythm and blues zene továbbra is él, a 2010-es évek kortárs R&B-nek nevezett zenéje már nyomokban sem emlékeztet az eredetire, a névazonosság ellenére más műfajnak tekinthető.

Története

Korábban a lemezkiadók élesen elszeparálták a fehér és fekete közönségnek szánt kiadványokat. A fehérekét Hillbilly Musicnak, a feketékét Race Musicnak nevezték, ez utóbbit váltotta fel a Rhythm and Blues, ami az évek során rengeteg afro-amerikai előadóktól származó tánc- és popzenei műfajt jelentett. Az 1940-es évek második felében a blues új, a rock and rollt előrevetítő irányzatát nevezték R&B-nek. Ez megtartotta a blues dallamvilágát és akkordsémáit, viszont ritmusa gyorsabb lett, a hosszúra nyúlt hangszeres improvizációk helyett pedig egyre nagyobb szerepet kapott maga a dal, az ének.

Az '50-es évekből már többféle R&B-előadót ismerhetünk.

Az olyan nagyvárosokban, mint New York, Philadelphia és Chicago, a fő hangsúlyt az énekre és a zenei kivitelezésre fektették. Detroitban a híres Motown kiadó uralta a terepet, ahol az R&B, a soul és a gospel zenei elemeit populárisabb formában tálalták a nagyközönségnek. Memphis-ben a Stax kiadó volt a vezető. A déli államokban inkább a blues volt az erősebb. Nyers hangzás, pattogó ritmusok és sok trombita - ezek jellemezték az akkori R&B-muzsikusokat.

A '60-as években az R&B-n belüli soul műfaj legendás énekese, James Brown létrehozta zenekarával a funkot, amiből később a disco és a hiphop lett.

A '80-as évektől a lágyabb, popos hangzás vált uralkodóvá a műfajon belül.

A '80-as évek végétől és a '90-es évek elejétől él a „kortárs R&B” (angolul: Contemporary R&B), ami a soul, hiphop és dance stílusokat vegyíti. A kortárs R'n'B-zenére dobgépes alapok és melizmatikus (díszített, egy szótag kiéneklése alatt több hangot is használó) szólóéneklés a jellemző, valamint gyakoriak benne a rap-betétek.

Napjainkban a hiphop-alapok (-beatek) jellemzők a zenékre, és pár éve megjelent a dance-pop/house-elemekkel vegyített R'n'B.

Magát a Rhythm n Blues megnevezést egyaránt alkalmazhatják elektromos blues, soul, funk, disco, hiphop vagy popzene-műfajú zenékre is, lényegét tekintve tehát gyűjtőfogalom az afro-amerikai (főleg gospel) eredetű tánczenéknek.

Főbb stílusok és előadók

Rhythm & Blues

(1940-es–1950-es évek; a rock & roll előtt)

A korabeli jump blues stílus jelenti a rhythm n blues alapját. A zenére a kemény szvinges játékmód és a dallamos, gospel-alapú ének jellemző.

  • Lloyd Price
  • Piano Red
  • Shirley and Lee
  • Guitar Slim
  • Huey "Piano" Smith
  • Jesse Stone
  • The Treniers
  • Big Joe Turner
  • Chuck Willis
  • Billy Wright

"Fekete" rock & roll (1950-es évek vége)

A rock & roll zene valójában egyenes ritmusban játszott blues, ezért a fekete zenészek is kivették részüket a műfajból.

  • Hank Ballard
  • Chuck Berry
  • Richard Berry
  • Otis Blackwell
  • Gary U.S. Bond

Doo-wop (1950-es évek)

(lásd Doo-wop)

Az ötvenes évek jellemző műfaja a vokális "barbershop music", a korszak popzenéjét pedig a négy szólamra hangszerelt vokál-együttesek határozták meg.

  • The Cadillacs
  • The Charms
  • The Cleftones
  • The Coasters
  • The Clovers
  • The Dells
  • The Dell-Vikings
  • The Dominoes
  • The El Dorados
  • The Five Keys
  • The Flamingos
  • The Ink Spots
  • Frankie Lymon
  • The Marcels
  • The Orioles

Lánybandák (1960-as évek eleje)

A soul korai éveiben jelentek meg a fekete lánybandák, akik gospel-kórusszerűen énekeltek.

  • The Chantels
  • The Chiffons
  • Claudine Clark
  • The Cookies
  • The Crystals
  • The Dixie Cups
  • Shirley Ellis
  • The Exciters
  • Little Eva
  • Betty Everett
  • The Jelly Beans
  • Darlene Love

Soul (1960-as–1970-es évek)

(lásd Soul)

A soul még közelebb viszi az R&B-t a gospel-hez a speciálisan díszített, érzéki énektechnikával, kórusokkal, hangszerelésekkel.

  • Al Green
  • Donny Hathaway
  • Willie Hutch
  • The Impressions
  • The Isley Brothers
  • Ben E. King
  • Patti Labelle

Stax (1960-as évek, az 1970-es évek eleje)

A hatvanas években Memphis legfontosabb soul-kiadója a Stax Records volt.

Motown (1960-as–1970-es évek)

A detroiti soul nagy része a Tamla/Motown Records slágergyárában, a Hits Ville-en készült. Jellegzetes hangzásukért házi zenekaruk, a Funk Brothers felelt.

A Philly Sound (1970-es évek)

Philadelphiában a soulra már kifejtette hatását az ekkoriban születő funk.

  • Thom Bell
  • Gamble & Huff
  • McFadden & Whitehead
  • Billy Paul
  • Teddy Pendergrass
  • The Stylistics
  • The Three Degrees

Funk (1960-as évek vége, 1970-es–1980-as évek)

(lásd Funk)

A funk a soul egy végletekig lecsupaszított, perkusszív-stílusú, gyakran pszichedelikus változata, ami James Brown nevéhez fűződik.

  • The Whispers
  • Indeep
  • Jocelyn Brown
  • Fat Larry’s Band
  • D Train
  • Patrice Rushen
  • Oliver Cheatham
  • Zapp
  • Maze

Disco (1976–1980)

(lásd Diszkó)

A funkból kialakul disco leginkább az afro-amerikai és meleg közösségek klubéletével kapcsolódik össze. A műfajtól kezdetben nem álltak távol a szimfonikus, nagyzenekari hangszerelések, majd a hetvenes évek végétől ezt jobbára felváltotta a szintetizátor.

Urban contemporary gospel (1980-as évek)

Az afro-amerikai vallásos gospel kortárs, gyakran hiphop és pop-orientált változata.

  • Tramaine Hawkins
  • John P. Kee
  • Vickie Winans
  • Donnie McClurkin
  • Yolanda Adams
  • Kirk Franklin

New Jack Swing (1980-as évek vége – 1990-es évek eleje)

(lásd New jack swing)

A New York-i fekete klubélet popzenéje a kilencvenes években. A New Jack Swing a smooth jazzt vegyíti az elektronikus zenével és a hiphoppal.

  • Aaron Hall
  • After 7
  • Al B. Sure!
  • Alexander O'Neal
  • Another Bad Creation
  • Babyface
  • Bell Biv DeVoe
  • BlackGirl
  • Blackstreet
  • Bobby Brown
  • Boyz II Men

Contemporary R&B (az 1990-es évek közepétől napjainkig)

A kortárs R&B a hiphoppal vegyített soul. Ezt már kizárólag elektronikusan készítik.

Neo Soul (az 1990-es évek közepétől napjainkig)

A neo soul a kortárs R&B-től eltérően tradicionálisabb hangzásokra törekszik, továbbá jazz-hatásokkal is bír.

  • Maxwell
  • Musiq (Soulchild)
  • Omar
  • Raphael Saadiq
  • Jill Scott

Jegyzetek

  1. Palmer, Robert. Deep Blues: A Musical and Cultural History of the Mississippi Delta, paperback, Penguin, 146. o. (1982. július 29.). ISBN 978-0-14-006223-6 

Külső hivatkozások

  • RnB.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Luxfunk Radio - RnB, Rap, Funky, Soul - minden, ami fekete...[halott link]
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • LCCN: sh85113834
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap