Puerto Rico

Puerto Rico
Estado Libre Asociado de Puerto Rico
Commonwealth of Puerto Rico
Puerto Ricó-i Nemzetközösség
Puerto Rico zászlaja
Puerto Rico zászlaja
Puerto Rico címere
Puerto Rico címere
Nemzeti mottó: Joannes est nomen eius (latin)
Juan es su nombre (spanyol)
John is his name (angol)
(’János az ő neve’)
Nemzeti himnusz: La Borinqueña
Puerto Rico on the globe (Caribbean special) (Americas centered).svg

Fővárosa San Juan
é. sz. 18° 29′, ny. h. 66° 08′18.483333333333, -66.133333333333
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Joe Biden
Kormányzó Pedro Pierluisi
Hivatalos nyelv spanyol, angol
Népesség
Népszámlálás szerint3 285 874 fő (2020. ápr. 1.)[1][2] +/-
Rangsorban131
Becsült3 615 086[3] fő (2013. július)
Rangsorban131
Népsűrűség434 fő/km²
GDP2005
Összes68 950 millió USD
Egy főre jutó17 604 USD
Földrajzi adatok
Terület9 104 km²
Víz1,6%%
IdőzónaAST (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem USA dollár (USD)
Hívószám 1-787
Segélyhívó telefonszám 911
Internet TLD.pr
Villamos hálózat 120 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.

Puerto Rico-CIA WFB Map.png

Puerto Rico (IPA: [ˌpwertoˈrːiko]) a Nagy-Antillák szigetvilágának legkeletebbre fekvő tagján található szigetország, az Amerikai Egyesült Államok társult állama.

Földrajza

Puerto Rico domborzati térképe

A sziget fő tengelyét egy hegység alkotja, melynek magassága 900-1300 méter. Legmagasabb pontja a Punta (1338 m). A hegységtől északra sík vidék, dél felé pedig dombvidék foglal helyet.

A mezőgazdaság terjedése miatt a természetes erdőtakaróját szinte teljesen kiirtották, de a Luquillo-hegység fáit az ÉK-i részen nemzeti parkban védik. [4]

A fő sziget Puerto Rico, amelyhez tartozik még a szomszédos két fontosabb sziget, Vieques és Culebra, amelyek a Virgin-szigetekhez tartoznak, továbbá kisebb szigetek is, például a Mona-szigetek.

Állatvilága

Bővebben: Puerto Rico állatvilága

Története

A sziget körülbelül i. e. 2. évezred tájától lakott és valószínűleg 1000 körül az Orinoco vidékéről érkeztek azoknak az indiánoknak az ősei, akik Kolumbusz Kristófot fogadták. Az 1000 táján kialakult taino régészeti kultúra fennmaradt az európaiak érkeztéig.

A taino indián törzs kunyhói

Kolumbusz második útja alkalmával 1493. november 19-én kötött ki a szigeten, s az általa San Juan Bautista névre keresztelt sziget ekkor Spanyolország fennhatósága alá került. A sziget gyarmatosítása Juan Ponce de León partra szállásával kezdődött meg, aki 1508 és 1519 között a sziget első kormányzója volt, s 1508-ban megalapította Caparra városát, mely később a sziget fővárosa lett San Juan néven. A tainók pár évtized alatt annyira megtizedelődtek, hogy néger rabszolgákat hoztak helyettük. A 17. század végén és a 18. század elején a gyarmatosítás súlypontja áttevődött a valamivel prosperálóbb szárazföldi területekre, az elszegényedett telepesek elhagyták a szigetet. A napóleoni háborúk idején a sziget átmenetileg megkapta a spanyol tengerentúli tartomány rangját és képviselőt küldhetett a Cortesbe.

1898-ban Spanyolország a spanyol–amerikai háború veszteseként kénytelen volt megválni a szigettől. Azóta az Amerikai Egyesült Államok birtoka. A szigetlakók 1917-ben, az első világháború közepén kapták meg az amerikai állampolgárságot. Azóta is részt vesznek az amerikaiak minden katonai akciójában. 1952-ben helyi alkotmányt kapott a sziget. Az alkotmány szerint Puerto Rico önálló állam, amely önként társult az Amerikai Egyesült Államokhoz.

A sziget politikai életében jelentős súllyal vannak jelen azok az erők, akik az USA tagállamává szeretnék alakítani a szigetet. A politikai státusról tartott eddigi ismétlődő népszavazások eredményei azt mutatták, hogy lakóinak nagy része nem akar változtatást. 2012-ben is tartottak egy népszavazást, amikor is a szavazók 61 százaléka döntött a teljes jogú tagállammá válás igénye mellett. Az amerikai kongresszus azonban nem foglalkozott a sziget referendumának eredményével. [5] 2017. júniusában újabb népszavazást tartottak arról, hogy az USA tagállamává váljon-e. Alacsony részvétel mellett a többség igennel voksolt. [5]

2022 májusában a Puerto Rico területi státuszának és az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyának megoldásáról versengő törvényjavaslatokat támogató kongresszusi képviselők összefogtak, hogy új jogszabályt vezessenek be, amely mindkettőt egyesíti. A javasolt jogszabály egyesíti azon állampárti törvényjavaslat elemeit, amelyet Darren Soto (D-Fla.) és Jenniffer Gonzalez, Puerto Rico szavazati joggal nem rendelkező kongresszusi tagja és republikánus terjesztett elő, valamint a képviselők Puerto Ricó-i önrendelkezési törvényét. Alexandria Ocasio-Cortez és Nydia Velázquez, mindketten New York-i demokraták. A jogszabálytervezet szerint 2023. november 5-én népszavazást kell tartani Puerto Rico politikai státuszának eldöntésére.[1]

Államszervezet, közigazgatás

Alkotmány, államforma

Puerto Rico államformája elnöki köztársaság, státusza társult állam. Mint az Amerikai Egyesült Államok társult állama, viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, de nem választ saját elnököt, hanem az Egyesült Államok többi államához hasonlóan, itt is kormányzót választanak. Az elnöki köztársaság vezetője tehát a kormányzó, illetve közvetetten az Amerikai Egyesült Államok elnöke, jelenleg Joe Biden.

Végrehajtás, törvényhozás, igazságszolgáltatás

A végrehajtó hatalom a kormányzó, illetve kormánya kezében van.

Searchtool right.svgLásd még: Puerto Rico kormányzóinak listája

Közigazgatási beosztás

Puerto Rico települései
  • Adjuntas
  • Aguada
  • Aguadilla
  • Aguas Buenas
  • Aibonito
  • Añasco
  • Arecibo
  • Arroyo
  • Barceloneta
  • Barranquitas
  • Bayamon
  • Cabo Rojo
  • Caguas
  • Camuy
  • Canovanas
  • Carolina
  • Cataño
  • Cayey
  • Ceiba
  • Ciales
  • Cidra
  • Coamo
  • Comerio
  • Corozal
  • Culebra
  • Dorado
  • Fajardo
  • Florida
  • Guánica
  • Guayama
  • Guayanilla
  • Guaynabo
  • Gurabo
  • Hatillo
  • Hormigueros
  • Humacao
  • Isabela
  • Jayuya
  • Juana Diaz
  • Juncos
  • Lajas
  • Lares
  • Las Marias
  • Las Piedras
  • Loiza
  • Luquillo
  • Manati
  • Maricao
  • Maunabo
  • Mayagüez
  • Moca
  • Morovis
  • Nagüabo
  • Naranjito
  • Orocovis
  • Patillas
  • Peñuelas
  • Ponce
  • Quebradillas
  • Rincon
  • Rio Grande
  • Sabana Grande
  • Salinas
  • San Germán
  • San Juan
  • San Lorenzo
  • San Sebastian
  • Santa Isabel
  • Toa Alta
  • Toa Baja
  • Trujillo Alto
  • Utuado
  • Vega Alta
  • Vega Baja
  • Vieques
  • Villalba
  • Yabucoa
  • Yauco

Népesség

Lakossága 3,2 millió fő volt 2020-ban[6]. A Puerto Ricó-iak amerikai állampolgárok és sokan vándoroltak ki az USA-ba. Ma is a fiatalok jelentős része az USA-ban keres munkát. [7]

Puerto Rico népességének változása[8]
Év Népesség (millióban)
1970 2,7 M
1980 3,2 M
1990 3,5 M
2000 3,8 M
2010 3,7 M
2017 3,6 M
2020 3,2 M

Nagyobb városai

San Juan, Puerto Rico fővárosa
  • San Juan (423 000 fő)[9] – főváros
  • Bayamón (209 000 fő)
  • Carolina (173 000 fő)
  • Ponce (159 000 fő)
  • Caguas (91 000 fő)
  • Guaynabo (81 000 fő)
  • Mayagüez (81 000 fő)

Etnikai megoszlás

Etnikai megoszlás [7]: fehér 75,8%, fekete (afroamerikai) 12,4%, egyéb 8,5% (indián: taíno, arawak stb. és ázsiai), vegyes 3,3%

A lakosság 98%-a városban él, az átlag életkor 36,8 év és a népesség növekedési rátája 0,27%. A férfiak várható életkilátása 75, a nőké 82,5 év.[10]

Nyelvek

A sziget két hivatalos nyelve a spanyol és az angol. A spanyol a többségi nyelv, de főként a nagyvárosokban és turisták által látogatott területen sokan beszélnek angolul is. Az angol nyelv tanítása az általános iskola megkezdésétől a középiskola befejezéséig kötelező. Egy 2006-os közvélemény-kutatás szerint a lakosság 97,8%-a spanyol anyanyelvű és mindössze 82 000-en tartották magukat angol anyanyelvűnek.

Vallások

A sziget lakosságának 85%-a római katolikus, a maradék 15% protestáns vagy egyéb vallású. [7]

Gazdasága

A Bacardi szeszesital-előállító vállalat épületei

Puerto Rico volt a Karib-térség egyik legdinamikusabb gazdasága egészen 2006-ig; A növekedés azonban negatív volt a következő tíz évben. [7]

A GDP összetétele szektoronként 2016-ban [7]: mezőgazdaság: 0,8%, ipar: 50,1%, szolgáltatások: 49,1%

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fő ága a tejtermelő szarvasmarhatenyésztés.[4] Főleg cukornádat, dohányt, kávét és trópusi gyümölcsféléket (banán, ananász stb) termesztenek.

Ipar

Főbb iparágak: gyógyszeripar, elektronikai- és ruházati ipar, élelmiszeripar, idegenforgalom (turizmus). [7]

Az amerikai kormány támogatta az ipar fejlesztését, hogy Puerto Ricónak más bevételi forrása is legyen. Az adókedvezmény és a relatív olcsó munkaerő különféle amerikai vállalkozásokat ösztönzött itt befektetésre. [4]

Számottevő nyersanyagforrása nincs.

Külkereskedelem

Külkereskedelme [7]:

  • Főbb exportcikkek: elektronika, ruházat, tonhal konzerv, rum, italkoncentrátumok, orvosi berendezések
  • Főbb importcikkek: vegyi anyagok, gépek és berendezések, ruházat, élelmiszer, kőolajtermékek

Távközlés, elektromos hálózat.

A szigeten mintegy 1600 mobiltelefon-adótorony volt, ám a 2017. szeptember 20-án lecsapó Maria hurrikán 1360 tornyot ledöntött. A vezetékes telefonhálózat is jelentős károkat szenvedett a vihar során, amely miatt a hálózat mintegy 85 százaléka nem elérhető. A szigetország 78 közigazgatási körzetéből 40 körzettel szakadt meg a telekommunikációs kapcsolat a hurrikán pusztítása miatt.[11] A kapcsolat az elmúlt években a legtöbb helyen helyreállt, bár még nem érte el a hurrikán előtti állapotot.

A hurrikán az elektromos hálózatot is súlyosan megrongálta. A szigeten heti rendszerességgel előfordul néhány órás áramkimaradás, főleg a vidéki területeken. Ebben az időszakban akinek lehetősége van, generátorral biztosítja az áramot magának.

Infrastruktúra

A szigetnek kiterjedt úthálózata van, a part menti területek minden részen autópályán vagy autó úton megközelíthetők.

A tömegközlekedés csak nagyon korlátozottan elérhető.

Kultúra

Sport

A szigetnek híres baseballcsapata van. San Juanban van a San-Juan-Santurce-Stadion, amely 25 000 főt képes befogadni.

Olimpia

Az olimpián a legeredményesebb sportáguk az ökölvívás.

Searchtool right.svgBővebben: Puerto Rico az olimpiai játékokon

Labdarúgás

A Puerto Ricó-i labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményt nemzetközi mérkőzéseken.

Turizmus

Puerto Rico sok turistát vonz remek tengerparti strandjaival, szörf helyeivel, hegyvidéki tájaival; és nem utolsósorban azokat, akiknek hobbijuk a horgászat. Sok minden őrzi még a spanyol gyarmati idők emlékét, így sok 16-17. századi épület. A fővárosban található egy 16. századi erőd, amely uralja a San Juan-öböl kikötőjét Amerika legrégebbi erődjeként, mivel a sziget volt nagyon sokáig Amerika kapuja az európai hajósok számára. Az áramlatokkal érkező felfedezők itt találhattak először mély kikötőt és édesvizet, így hamar nagy katonai és gazdasági jelentőségűvé vált.

Képek

  • Patillas tengerpartja

    Patillas tengerpartja

  • El Yunque esőerdeje endemikus élővilággal

    El Yunque esőerdeje endemikus élővilággal

  • San Felipe del Morro erődje a fővárosban

    San Felipe del Morro erődje a fővárosban

  • Flamenco Beach Culebra szigetén

    Flamenco Beach Culebra szigetén

  • Fajardo, Palomino szigete

    Fajardo, Palomino szigete

  • Vízesés Yunque parkjában

    Vízesés Yunque parkjában

  • Ponce városa

    Ponce városa

  • Ponce óvárosa

    Ponce óvárosa

  • Fesztiváli kép, Fiestas Patronales, Vieques

    Fesztiváli kép, Fiestas Patronales, Vieques

Jegyzetek

  1. Népszámlálási Hivatal
  2. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  3. hivatalos (becslés). [2013. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 23.)
  4. a b c Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1996
  5. a b http://www.delmagyar.hu/kulfold_hirek/nepszavazast_tartottak_puerto_rico_az_egyesult_allamok_51_tagallama_lenne/2522303
  6. https://www.census.gov/quickfacts/fact/table/PR/PST045219
  7. a b c d e f g https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/rq.html
  8. http://www.livepopulation.com/country/puerto-rico.html
  9. San Juan Municipio, Puerto Rico Archiválva 2011. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben U.S. Census Bureau
  10. Puerto Rico. CIA - The World Factbook. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 31.)
  11. Válsághelyzet Puerto Ricóban, tízezrek életveszélyben. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)

Források

  • Midi világatlasz (Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004) ISBN 963-9516-63-5
  • CIA - The World Factbook Archiválva 2018. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Commons:Category:Puerto Rico
A Wikimédia Commons tartalmaz Puerto Rico témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos honlap
  • Kultúra
  • Puerto Rico.lap.hu – Linkgyűjtemény
Sablon:USA tagállamok
  • m
  • v
  • sz
Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei
TagállamokUSA
Tagállamok megyéi
Szövetségi kerület
  • Washington, D.C.
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
Sablon:Amerika
  • m
  • v
  • sz
Amerika országai
Location North America.svg  Észak-Amerika
Central America (orthographic projection).svg  Közép-Amerika

 Belize ·  Costa Rica ·  Salvador ·  Guatemala ·  Honduras ·  Nicaragua ·  Panama

BlankMap-Caribbean.svg  Karib-térség
South America (orthographic projection).svg  Dél-Amerika

 Argentína ·  Bolívia ·  Brazília ·  Chile ·  Ecuador ·  Guyana ·  Kolumbia ·  Paraguay ·  Peru ·  Suriname ·  Uruguay ·  Venezuela

Függő területek

 Amerikai Virgin-szigetek1 ·  Anguilla2 ·  Aruba4 ·  Bermuda2 ·  Bonaire4 ·  Brit Virgin-szigetek2 ·  Curaçao4 ·  Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek2 ·  Falkland-szigetek2 · Flag of French Guiana.svg Francia Guyana3 ·  Grönland5 · Flag of Guadeloupe (local).svg Guadeloupe3 ·  Kajmán-szigetek2 · Drapeau aux serpents de la Martinique.svg Martinique2 ·  Montserrat2 · Flag of Navassa Island (local).svg Navassa-sziget1 ·  Puerto Rico1 ·  Saba4 · Flag of Saint Barthelemy (local).svg Saint-Barthélemy3 · Flag of Saint-Martin (fictional).svg Saint-Martin3 · Saint-Pierre és Miquelon Saint-Pierre és Miquelon3 ·  Sint Eustatius4 ·  Sint Maarten4 ·  Turks- és Caicos-szigetek2

1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Franciaország külbirtoka    4 Hollandia külbirtoka    5 Dánia külbirtoka
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 158263965
  • LCCN: n79063677
  • ISNI: 0000 0001 2113 8904
  • GND: 4076429-1
  • SUDOC: 027408582
  • NKCS: ge130487
  • BNF: cb120017040
  • BNE: XX133724
  • spanyol világ A spanyol világ portálja
  • Földrajz Földrajzportál