Olasz nyelv

Olasz
Italiano
BeszélikOlaszország, Svájc, Málta, Vatikán, San Marino, Argentína, Brazília, Venezuela, Líbia
Terület Itália, Északkelet-Afrika,
Beszélők számaanyanyelvként: 63 millió
Tanult nyelvként 75-115 millió fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Italikus nyelvek
    latin
     olasz nyelv
Írásrendszer Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos  Olaszország
 Európai Unió
 Horvátország Isztria megyében
 Máltai lovagrend
 San Marino
 Svájc
 Szlovénia
 Szomália (1963-ig hivatalos, ma kereskedelmi és hivatali nyelv)
 Vatikán
Gondozza Accademia della Crusca (nem hivatalosan)
Nyelvkódok
ISO 639-1it
ISO 639-2ita
A Wikimédia Commons tartalmaz Italiano témájú médiaállományokat.

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik. A mai egységes irodalmi nyelv alapja a toszkán nyelvjárás, amely átmenetet képez a keleti és nyugati típusú újlatin nyelvek között. Hangtani szempontból konzervatívabbnak tekinthető a többi újlatinnál, mivel többnyire megőrizte az eredeti szóközi mássalhangzókat, ugyanakkor teljesen elvesztette a latin szó végi -s hangot, például tempus-tempo. Sok, latin ábécét használó nyelvhez hasonlóan, az olaszban is léteznek hosszú (kettőzött) mássalhangzók, amelyeket a magyarhoz hasonlóan, hosszan is ejtenek (ellentétben az angollal, a franciával és a némettel). A legtöbb újlatin nyelvhez hasonlóan a hangsúlyozás sokszor lényeges szerephez jut a jelentés megkülönböztetésében (nem így például a franciában). Hangsúlyos rendszerint az utolsó előtti szótag, de bármelyik lehet az; ha az utolsóra esik, ékezettel jelöljük. Az olasz tulajdonneveket különösen nem szép rossz helyen hangsúlyozni, például Taranto, Rimini, Domenico (helyesen: „táranto, rímini, doméniko”). A szó végi rövid magánhangzókat sem szabad – magyar módra – megnyújtani, például Marco (helyesen: „márko”).

A magyar nyelv hangkészletéből az olasz nem használja a h, gy, ö-ő, ü-ű, ty és zs hangokat. Magyarban ismeretlen hangot – gyakorlatilag – nem használ. A nálunk megszokott hangokat egy, két, vagy akár három betűvel írja le (például „ny” – gn, „s” – sce vagy sci, „dz” – z, „dzs” – ge vagy gi stb.) Vigyázat: az „sch” mindig „szk” és nem „s”, mint a németben. Elválasztás a magyarhoz hasonlóan a mássalhangzóhatáron történik, egy kivétellel, amikor is a következő sorba visszük át mindazt a mássalhangzót, amellyel olasz szó kezdődhet, például que-sto. A diftongusok mellett triftongusokat is használ, például miei, tuoi. Ezek, mivel nem képeznek önálló szótagot, nem választhatók el a magánhangzóhatáron.

Az olaszt nem anyanyelvként beszélők száma korábban csökkenőben volt, az utóbbi időben azonban ismét emelkedik: jelenleg 70 milliósra tehető. Régebbi adatok még 120 millió ember közvetítő nyelvének mondták. Főleg az egykori olasz gyarmatokon beszélték (Etiópia (történelmi nevén: Abesszínia, olaszul: Abissinia), Eritrea, Líbia, Szomália), ezenkívül Szlovéniában, a horvát Dalmáciában és Albániában.

Története

A Római Birodalom felbomlása után az irodalmi és a beszélt nyelv eltávolodása tovább folytatódott, és miközben írásban változatlanul igyekeztek minél jobban igazodni az aranykori római irodalmi nyelv normáihoz, a beszélt nyelvállapot idővel annyira különbözött már a sokkal konzervatívabb írott változattól, hogy a beszélők már nem értették az utóbbit, le kellett fordítani. Assisi Szent Ferenc (vigyázat, helyesen ejtve: „asszízi” és nem „assziszi”!) Naphimnusza, a Cantico delle Creature (A teremtmények dalocskája) 1225-ből tekinthető a „köznyelvi” olasz első lejegyzésének.

Az olasz dialektusok

Nyelvek és dialektusok Olaszországban

Az olasz dialektológia az újlatin nyelvészet egyik leggazdagabb területe. Olaszország területén számos (egyes becslések szerint 200 körüli) újlatin dialektust és aldialektust (nyelvjárást) használnak. Ezek az olasz dialektusok (dialetti italiani) északról dél felé haladva erősen különböznek egymástól, oly mértékben, hogy két egymástól távolabb élő beszélő meg sem érti egymást: így a kölcsönös érthetőség végett mindenkinek beszélnie kell a sztenderd olasz nyelvet (olasz köznyelv).

Az erős dialektális tagolódás oka az egységes Olaszország, illetve az olasz irodalmi nyelv késői kialakulása volt. Sok olasz dialektust ma már teljesen önálló újlatin nyelvként tartanak számon, amelyek már saját helyesírással is rendelkeznek. Ilyenek a szicíliai, a nápolyi, az emilián-romanyol, a velencei, a lombard, a ligur, a piemonti, a szárd és a korzikai.

A dialektusok hovatartozása nyelvészetileg még az újlatin nyelvek csoportjain belül sem egységes: a La Spezia és Rimini városokat összekötő képzeletbeli vonaltól északra a nyugati, míg délre az italodalmát újlatin nyelvekhez tartoznak. A kettő között természetesen átmeneti nyelvjárások is vannak, mint például az olasz irodalmi nyelv alapjául szolgáló toszkán dialektus. A nyugati és italodalmát újlatin nyelvek bizonyos, főleg hangtani tulajdonságok alapján különülnek el, ilyen meghatározó jellemző például a szóközi egyszerű mássalhangzók viselkedése – zöngésülés, eltűnés stb.

Az olasz irodalmi nyelv alapjául a közép-olasz dialektuscsoport, ezen belül elsősorban a középkori toszkán dialektus szolgált. Az ebből kialakuló mai sztenderd olasz nyelvre azonban a többi közeli közép-olasz dialektus, így a római dialektus is hatást gyakorolt. Érdekes módon a mai toszkán dialektus a sztenderd olasz nyelvtől a kiejtésében észrevehetően elkülönül, például egész Olaszországban egyedül a toszkán dialektus használja a „h” –mássalhangzót a „k” helyett: például a „come” szó hóme ejtése a köznyelvi kóme helyett. A köznyelvi „cs” –mássalhangzót – a rómaihoz hasonlóan – a toszkán dialektus is „s”-nek ejti, szemben a sztenderd olasz ejtéssel: például a „cinquecento” szó sinkwesento ejtése a köznyelvi csinkwecsento helyett. Hasonlóképpen elmondható ez a római, umbriai, abruzzói dialektusokra is, ezeket együttesen nevezik közép-olasz nyelvnek.

Az olasz ábécé

Searchtool right.svgBővebben: Olasz ábécé

Az olasz ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, Z.

Idegen szavakban előfordulhatnak még a j, k, w, x, y betűk.

Kiejtés

Searchtool right.svgBővebben: Olasz kiejtés
Az olasz nyelv választása második vagy harmadik nyelvként Európában

Az olasz szavak kiejtése nem okoz különösebb nehézséget a magyar anyanyelvűek számára. A magyartól eltérő olvasatú betűket az alábbiakban foglaljuk össze:

  • ce és i előtt magyar cs [t͡ʃ], egyébként magyar k [k]: circa [ˈt͡ʃi:rka]
  • ch – csak e és i előtt áll, mindig magyar k [k]: anche [ˈa:ŋke]
  • ge és i előtt magyar dzs [d͡ʒ], egyébként magyar g [g]: gente [ˈd͡ʒe:nte], guerra [ˈgwe:r:a]
  • gh – csak e és i előtt áll, mindig magyar g [g]: laghi [ˈlaːgi]
  • gn – magyar ny (szó belsejében általában hosszú) [ɲ]: legno [ˈle:ɲ:o]
  • gli – magánhangzó előtt lágy l magyar lj (régen ly) egyszerre ejtve [ʎ], egyébként lágy l, amelyet j követ [ʎj]: aglio [ˈa:ʎjo], egli [ˈe:ʎji]
  • h – mindig néma: hanno [ˈa:n:o]
  • s – zöngés mássalhangzó előtt, és valamikor magánhangzók között z [z], máskor magyar sz [s]: sbaglio [ˈzbaːʎjo], rosa [ˈrɔːza], solo [ˈsoːlo]
  • sce és i előtt magyar s (szó belsejében általában hosszú) [ʃ], egyébként magyar szk [sk]: liscia [ˈli:ʃʃa], scarpa [ˈska:rpa]
  • z általában hosszú magyar cc [ʦː] zio [ʦiːo] (igénytelenebbeknél [ˈd͡zi:o]), ritkábban dz [d͡z]: zona [ˈd͡zoːna]

Megjegyzés: az i betűt c, g, sc és magánhangzó között csak akkor ejtjük, ha hangsúlyos: ciao [t͡ʃaːo], de pizzeria [piʦ:eri:a].

Névszók

  • Míg a nyugati újlatin nyelvek -(e)s hozzáadásával képzik a többes számot, az olasz a szó végződésétől függően -i (ha az egyes számú végződés -e vagy -o) vagy -e (ha az egyes számú végződés -a) hangot ad a tőhöz:
    • porto („kikötő”) porti („kikötők”)
    • porta („ajtó”) porte („ajtók”)
    • parte („rész”) parti („részek”)
  • Az olasz, a többi indoeurópai nyelvhez hasonlóan nemeket különböztet meg, de csak kettőt: hímnemet (maschile) (masculinum) és nőnemet (femminile) (femininum). A melléknevet a főnévvel nemben és számban egyeztetjük. bel porto (szép kikötő) belle porte (szép ajtók). A latinban semleges (neutrum) nemű szavak rendhagyó többes számukról ismerhetők fel, például uovo (ovum) – uova
  • Az olasz nyelvben erősödő izoláló tendenciák figyelhetők meg, a névszóragozásban egyetlen esetet (nominativus) ismer. A többi esetet elöljárókkal (praepositio) fejezi ki.
    • a „-hoz, -nál, -ban, -be”,
    • da „-hoz, -nál, -től, -ként, -módon”,
    • con „-vel;” stb.

Igék

Az olasz nyelvben az alábbi módokat és igeidőket különböztetjük meg.

A jövőből a múltba haladva: az alábbi példákban az amare (szeretni) ige egyes szám első személyű alakja szerepel:
  • Indicativo (kijelentő mód) (indicativus)
    • Futuro semplice (jövő) (futurum) amerò
    • Futuro anteriore (befejezett jövő) (futurum perfectum) avrò amato
    • Presente (jelen) (praesens) amo
    • Passato prossimo v. Perfetto (múlt) (praeteritum) ho amato
    • Imperfetto (folyamatos múlt) (praeteritum imperfectum) amavo
    • Trapassato prossimo (régmúlt) (praeteritum perfectum) avevo amato
    • Passato remoto (történeti múlt) (praeteritum historicum) amai
    • Trapassato remoto (történeti régmúlt) (praeteritum historicum perfectum) ebbi amato
  • Congiuntivo (kötő mód) (coniunctivus)
    • Presente (praesens) io ami
    • Passato (praeteritum) io abbia amato
    • Imperfetto (praeteritum imperfectum) amassi
    • Trapassato (praeteritum perfectum) avessi amato
  • Condizionale (feltételes mód) (conditionalis)
    • Presente (praesens) amerei
    • Passato (praeteritum) avrei amato
  • Imperativo (felszólító mód) (imperativus)
csak E/2, T/1, T/2 alakjai vannak, a hiányzó alakokat a congiuntivo presente adja; ama!

Ezeken kívül van még:

  • Verbo riflessivo (visszaható ige) (verbum reflexivum) mi amo
  • Passivo (szenvedő szerkezet) (passivum) sono amato

Nyelvi példák

Magyar Olasz
Olasz italiano (ha férfi), italiana (ha nő)
Magyar ungherese
Igen
Nem No
Jóreggelt! / Jónapot! Buongiorno!
Szia! / Üdv! Ciao (tegező) / Salve
Hogy vagy? / Hogy van? Come stai? (tegező) / Come sta? (magázó)
Üdvözlöm! Benvenuto! (Isten hozta!)/Benvenuta! (ha nő az érkező)
Jó estét! Buonasera!
Jó éjszakát! Buonanotte!
Szép álmokat! Sogni d'oro!
Viszontlátásra! Arrivederci! (bizalmasabb) / ArrivederLa (megtisztelő - ma már ritkán hallani)
Szép napot! Buona giornata!
Sok szerencsét! Buona fortuna! / In bocca al lupo! (válasz az utóbbira: crepi!, nem grazie)
Kérem, Szívesen, Legyen (légy) szíves Prego / Per piacere / Per favore / Per cortesia
Köszönöm Grazie / ti/La ringrazio
Sajnálom Mi dispiace/Mi scusi (magázó)/Scusa(mi) (tegező)/ (Sono) desolato (ha férfi vagyok) / desolata (ha nő vagyok)
Ki (csoda)? Chi?
Mi (csoda)? Che cosa? / Che? / Cosa?
Mikor? Quando?
Hová? Hol? Dove?
Miért? Perché?
Hogy hívnak? / Hogy hívják (Önt)? Come ti chiami? (tegező), Come si chiama? (magázó)
Azért, mert Perché
Hogy? / Tessék? Come?
Mennyi? Quanto?
Nem értem. / Nem értettem. Non capisco. / Non ho capito.
Értem. / Értettem. Capisco. / Ho capito.
Segíts nekem! / Segítsen nekem! / Segítség! Aiutami! / Mi aiuti! / Aiuto!
Hol vannak a mosdók? Dove sono i bagni?
Beszélsz magyarul? / Beszél magyarul / Beszéltek magyarul? / Beszélnek magyarul? Parli ungherese? (tegező) / Parla ungherese? (magázó) / Parlate ungherese? (t. sz. 2. sz-ben tegezve és magázva)/ Parlano ungherese? (önözve)
Nem beszélek olaszul. Non parlo italiano.
A számlát, legyen szíves (étteremben) Il conto, per favore.

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Commons:Category:Italian pronunciation
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz nyelv témájú médiaállományokat.
Wikipedia-logo-v2.svg
Tekintsd meg a Wikipédia olasz nyelvű változatát!
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a Kategória:magyar-olasz szótár címszót a Wikiszótárban!
  • Olasztanulás.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Online olasz-magyar, magyar-olasz szótár
  • Németül íródott nyelvismertető az olasz nyelvről
  • Italian 101 Learn Italian online
  • 110 rendhagyó ige ragozása
  • Olaszország nyelvoktatás.lap.hu - linkgyűjtemény
  • Olaszvilágos: Rövid, szórakoztató olasz leckék magyaroknak
  • Olasz nyelv a Webnyelv oldalon: magyarázatok, feladatok
Sablon:Az EU hivatalos nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Az Európai Unió hivatalos nyelvei

angol · bolgár · cseh · dán · észt · finn · francia · görög · holland · horvát · ír · lengyel · lett · litván · magyar · máltai · német · olasz · portugál · román · spanyol · svéd · szlovák · szlovén

EU
Forrás: Nyelvek az EU-ban
Sablon:Újlatin nyelvek
  • m
  • v
  • sz
Újlatin nyelvek
Keleti újlatin nyelvek

dalmát † · román · aromán · meglenoromán · isztroromán · isztriot

Itáliai nyelvek

olasz · korzikai · nápolyi · szicíliai

Nyugati újlatin nyelvek
Galloromán nyelvek
Iberoromán nyelvek
Déli csoport

szárd dialektusok

Latin alapú mesterséges nyelvek

eurolatin · interlingua · latino sine flexione · lingua franca nova · occidental · romanid

Az újlatin nyelvek a latin nyelv leszármazottai. A † a kihalt nyelveket jelöli.
Sablon:Indoeurópai nyelvcsalád
  • m
  • v
  • sz
Az indoeurópai nyelvcsalád
A kereszt () a beszélő híján kihalt nyelveket jelöli. A csillag (*) mai élő nyelvek korábbi nyelvállapotát, közös ősét, régebbi fázisát.
Külön félkövérrel emeltük ki az olyan nyelveket, melyekből több leánynyelv ágazik el, és a hatásuk kiemelkedően jelentős.
Indoiráni ág

Óind (szanszkrit)* · asszámi · bengáli · orija · kafír · kasmíri · khovári · lahnda · nepáli · pandzsábi · szindhi · gudzsaráti · konkani · maldív · maráthi · szingaléz · bhodzspuri · magahi · maithili · hindi · urdu · prákrit · páli · harauti · malvi · marvari · mevati · cigány · oszét · pamíri · pastu · avesztai · horezmi · khotáni · szkíta · szarmata · alán · szogd · beludzs · mázandaráni · kurd · óperzsa · középperzsa* párthus · pehlevi · újperzsa (fárszi, tádzsik, dari)

Italikus nyelvek

latin* · olasz · korzikai · nápolyi · szárd · velencei · rétoromán (romans, ladin, friuli) · francia · okcitán (provanszál, aráni) · katalán · aragóniai · spanyol · ladino (zsidóspanyol) · aszturleóni (bable) · galiciai · portugál · román (moldáv, beás) · aromán (aromun) · meglenoromán · isztroromán · dalmát · faliszkuszi · oszk · umber · venét

Szláv nyelvek

ószláv* · cseh · szlovák · knaani · lengyel · ónovgorodi · poláb · szorb (vend) · kasub · szlovinci · szlovén · vend · réziai · horvát (bunyevác, gradišćei, molisei, sokác) · bosnyák · szerb · montenegrói · bolgár · macedón · bánáti bolgár · ukrán · orosz · belarusz · ruszin · vajdasági ruszin

Balti nyelvek

lett (latgal, lív) · litván (szamogit) · kurs · óporosz  · jatving

Kelta nyelvek
szigeti kelta

ír · skót gael · manx · walesi · korni · breton · pikt · kumbriai

szárazföldi kelta

gall · leponti · noricumi · galata · keltibér

Germán nyelvek

burgund · gepida · gót · herul · vandál · óészaki* · dán · feröeri · izlandi · norvég (nynorsk, bokmål) · svéd · fríz · angol · óangol (angolszász)* · német · luxemburgi · jiddis · holland · longobárd · ószász*

Hellenisztikus nyelvek

ógörög* · újgörög · makedón

Anatóliai ág

hettita · lúviai · palái · lík · líd · kár · piszid · mili

kisebb rokonsági csoportba nem sorolható nyelvek: albán · arberes · luzitán · örmény · tokhár

bizonytalan besorolású balkáni nyelvek: dák · fríg · illír · trák
Sablon:Európa nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Európa nyelvei
Ez a sablon az európai kontinensen
(szigorúan véve a Balti-tenger és a Fehér-tenger összekötő csatorna fehér-tengeri bejáratának és a Don azovi-tengeri torkolatának vonalától nyugatra)
használt jelenleg is élő, beszélt nyelveket foglalja össze függetlenül attól, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak.
Indoeurópai nyelvek

lett (latgal  •  lív)  •  litván (szamogit)

északi

dán  •  feröeri  •  izlandi  •  norvég (bokmål  •  nynorsk) •  svéd

nyugati

angol  •  fríz •  scots

déli

jiddis  •  luxemburgi •  német •  németalföldi

breton  •  ír gael  •  skót gael  •  walesi

nyugati

cseh  •  kasub  •  lengyel  •  szlovák  •  szorb

déli

bolgár  •  bosnyák  •  horvát (ča •  gradišćei  •  kaj  •  što)  •  macedón  •  montenegrói  •  szerb  •  szlovén (réziai  •  vend)

keleti

belarusz  •  orosz  •  ruszin  •  ukrán

nyugati

aragóniai  •  aszturleóni  •  francia  •  friuli  •  galiciai  •  katalán  •  ladin  •  okcitán  •  olasz  •  portugál  •  romans  •  spanyol  •  szárd

keleti
különálló nyelvek

albán  •  görög

Finnugor nyelvek

észt (mulgi  •  szetu  •  võro)  •  finn (meänkieli)  •  izsór •  karjalai  •  vepsze •  vót

déli  •  északi  •  inari  •  kildini  •  kolta  •  lulei  •  pitei  •  teri  •  umei

Altaji nyelvek

gagauz  •  krími tatár •  török

Sémi-hámi nyelvek
Szigetnyelv
Van néhány vitatott állapotú nyelv, ezek ugyan kihaltak, de újjáélesztették őket, és néhányan használják másodlagos, ritkán elsődleges nyelvként: korni, lív, manx.
Sablon:Svájc kantonjainak hivatalos nyelvei
  • m
  • v
  • sz
Svájc Svájc kantonjainak hivatalos nyelvei
Német
Francia

Jura  · Genf/Genève  · Neuchâtel  · Vaud

Olasz
Német, olasz és rétoromán
Német és francia
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • LCCN: sh85068806
  • GND: 4114056-4
  • NKCS: ph121249
  • BNF: cb119355095
  • BNE: XX529374
  • KKT: 00564305
  • Nyelvek A nyelvek portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap