Nyugat-Virginia

Nyugat-Virginia
Nyugat-Virginia zászlaja
Nyugat-Virginia zászlaja
Nyugat-Virginia címere
Nyugat-Virginia címere
Közkedvelt elnevezés: Mountain State
Mottó: Montani semper liberi (latin) – A hegylakók mindig szabadok
NévadóVirginia gyarmat (crown colony)
Map of USA WV.svg
Közigazgatás
Fővárosa Charleston
Legnagyobb város Charleston
Kormányzó Jim Justice (R)[2]
Hivatalos nyelv angol[1]
Himnusz 4 hivatalos dal[3]
Postai rövidítés WV
ISO 3166-2 US-WV
Felvétel az Unióba
sorrendben 35.
dátuma 1863. június 20.
Rangsor
terület szerint 41.
népesség szerint 38.
népsűrűség szerint 29.
Népesség
Népesség1 793 716 fő (2020. ápr. 1.)[4] +/-
Népsűrűség29,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság461 m
Terület
összesen62 755 km²
ebből víz394 %
Időzóna EST: UTC-5/-4
Szélesség é. 37°10' – é. 40°40'
Hosszúság ny. 77°40' – ny. 82°40'
Kiterjedés
kelet-nyugati210 km
észak-déli385 km
Domborzat
legmagasabb pontSpruce Knob 1482 m
átlagmagasság455 m
legalacsonyabb pontPotomac folyó 73 m
Térkép
West Virginia geographic map-en.svg
Nyugat-Virginia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugat-Virginia témájú médiaállományokat.

Nyugat-Virginia (angolul: West Virginia, IPA: [wɛst vɝːd͡ʒɪnjə] Loudspeaker.svg kiejtése) az Amerikai Egyesült Államok 35. tagállama, mely az Appalache-hegység területén fekszik. Egészen a polgárháborúig Virginia állam része volt, 1863. június 20-án (ez a nap ma Nyugat-Virginia napja) azonban – mivel a rabszolga-kérdésben ellentétes állásponton volt – elszakadt az államtól. Egyike azon két államnak, melyek a háború alatt jöttek létre (a másik Nevada). Nyugat-Virginia a háború alatt egyike volt a „határállamoknak”, melyek elválasztották egymástól a Konföderáció és az Unió államait. Az Egyesült Államok Statisztikai Hivatala a Déli Államok közé sorolja, ennek az az oka, hogy nagy része a Mason-Dixon vonaltól délre terül el, noha északi földnyelve kiterjed a határos Pennsylvania és Ohio államok határára, valamint Weirton városa egy szélességi körön található Pittsburgh-gel. Különleges helyzetéből adódóan Nyugat-Virginia több tájegység részét is képezi, de legnagyobb részén az Appalache-hegység húzódik, ez az egyetlen állam, amelynek teljes területe az Appalache régióban található, melyet a hétköznapokban csak „Appalachia”-ként emlegetnek.[5] Míg az itt élők elismerik, hogy az állam része az Appalachiának, közülük sokan nem szeretik ezt a kifejezést használni önmeghatározásukra.[6]

Az állam északi földnyelve és a Közép-északi régió szoros kapcsolatban van a közelében lévő Pittsburgh városával, míg a keleti földnyelv Washingtonhoz van közel. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Charleston. Az államot leggyakrabban természeti szépségeiről, fakitermeléséről és szénbányászatáról emlegetik. A turisták főként síelni, evezni, sziklát mászni, horgászni és vadászni járnak ide.

Földrajza

Nyugat-Virginia domborzati térképe

Az Appalache-hegység középső, Valley & Ridge része és a tőle nyugatra fekvő dombság, az Allegheny-plató tartozik az államhoz. Legmagasabb pontja a Spruce Knob (1482 m) az Allegheny-hegységben. Fő folyói a Potomac, az Ohio és a Shenandoah.

Története

Searchtool right.svgBővebben: Nyugat-Virginia történelme

Nyugat-Virginia történelmét alapjaiban határozta meg az a kettősség, hogy határállam (angolul border state). A ma Nyugat-Virginia államnak nevezett terület az őslakos indiánok kedvelt vadászterülete volt az európai hódítók megérkezte előtt. Számos kőkori maradvány található Moundsville-ben, South Charlestonban és Romney közelében. Habár keveset tudunk ezen civilizációkról, a leletek arról tanúskodnak, hogy fejlett kohászat folyt itt valamikor.

Európai felfedezők és telepesek

Searchtool right.svgBővebben: Vandalia és Westsylvania
Thomas Lee, Virginia kormányzója

1671-ben Abraham Wood angol szőrmekereskedő – akit tábornoknak és ezredesnek is említettek –, William Berkeley, Virginia Colony kormányzójának anyagi támogatásával expedíciót küldött nyugatra, mely felfedezte a Kanawha folyót. 1716-ban Alexander Spotswood kormányzó körülbelül 30 lovassal eljutott a mai Pendleton megye területére. John Van Metre, egy indián kereskedő jutott el először az állam északi részére, 1725-ben. Ugyanebben az évben Pennsylvania állambeli német telepesek megalapították a Potomac partján New Mecklenburgot, mely ma a Shepherdstown nevet viseli. Ezt követően folyamatosan alapították az újabb településeket.

Közigazgatás

Megyék

Nyugat-Virginia megyéi
Searchtool right.svgBővebben: Nyugat-Virginia megyéinek listája

Az állam 55 megyéből áll.

Legnépesebb települések

Charleston, Nyugat-Virginia legnépesebb városa
Huntington
Parkersburg
Morgantown
Wheeling
Searchtool right.svgBővebben: Nyugat-Virginia városai
  • Charleston, 53,421 (2007-es becslés: 50,478)
  • Huntington, 51,475 (2007-es becslés: 48,982)
  • Parkersburg, 33,099 (2007-es becslés: 31,617)
  • Morgantown, 26,809 (2007-es becslés: 29,361)
  • Wheeling, 31,419 (2007-es becslés: 29,101)
  • Fairmont, 19,097 (2007-es becslés: 19,096)
  • Weirton, 20,411 (2007-es becslés: 18,842)
  • Beckley, 17,254 (2007-es becslés: 16,830)
  • Martinsburg, 14,972 (2007-es becslés: 16,450)
  • Clarksburg, 16,743 (2007-es becslés: 16,341)
  • South Charleston, 13,390 (2007-es becslés: 12,479)
  • Teays Valley, 12,704 (2007-es becslés: N/A)
  • Bluefield, 11,451 (2007-es becslés: 11,063)
  • St. Albans, 11,567 (2007-es becslés: 11,028)
  • Vienna, 10,861 (2007-es becslés: 10,613)
  • Cross Lanes, 10,353 (2007-es becslés: N/A)

Kisebb városok

  • Barboursville
  • Berkeley Springs
  • Beckley
  • Bridgeport
  • Buckhannon
  • Charles Town
  • Dunbar
  • Elkins
  • Fayetteville
  • Follansbee
  • Grafton
  • Hamlin
  • Harpers Ferry
  • Hinton
  • Kenova
  • Keyser
  • Kingwood
  • Lewisburg
  • Logan
  • Madison
  • Mannington
  • Marlinton
  • Moorefield
  • Moundsville
  • New Martinsville
  • Nitro
  • Oak Hill
  • Paden City
  • Petersburg
  • Philippi
  • Pleasant Valley
  • Point Pleasant
  • Princeton
  • Ranson
  • Ravenswood
  • Richwood
  • Ripley
  • Romney
  • Salem
  • Shepherdstown
  • Shinnston
  • Summersville
  • Webster Springs
  • Welch
  • Wellsburg
  • Weston
  • Westover
  • White Sulphur Springs
  • Williamson
  • Williamstown

Gazdaság

Népesség

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. West Virginia is the 32nd State to pass Official English. proenglish.org. [2018. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 5.)
  2. https://www.politico.com/story/2017/08/03/jim-justice-party-change-republican-241300
  3. Az alábbi 4 dal hivatalos: Take Me Home, Country Roads, The West Virginia Hills, West Virginia, My Home Sweet Home, This Is My West Virginia
  4. 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  5. Appalachian Region: Counties in Appalachia. Appalachian Regional Commission. [2008. szeptember 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  6. WVU Social and Cultural Study

További információk

  • Nyugat-Virginia kormányzati oldala (angolul)
  • USA Travel – Nyugat-Virginia (magyarul)
P parthenon.svg Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Sablon:Nyugat-Virginia navbox
  • m
  • v
  • sz
Nyugat-Virginia
Általános
  • Városok
  • Falvak
  • Történelem
  • Földrajz
  • Kormányzók
  • Főiskolák és egyetemek
Régiók
  • Allegheny Mountains
  • Allegheny-plató
  • Baltimore‑Washington Metropolitan Area
  • Blue Ridge
  • Charleston Metropolitan Area
  • Cumberland Plateau
  • Keleti földnyelv
  • Huntington Metropolitan Area
  • Közép-északi régió
  • Északi földnyelv
  • Potomac Fennsík
  • Ridge‑and‑valley Appalachians
  • Shenandoah-völgy
  • Déli régió
  • Nyugati régió
Főbb városok
  • Charleston
  • Huntington
  • Parkersburg
  • Morgantown
  • Wheeling
Kisebb városok
  • Beckley
  • Bluefield
  • Clarksburg
  • Elkins
  • Fairmont
  • Martinsburg
  • Weirton
Megyék
Sablon:USA tagállamok
  • m
  • v
  • sz
Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei
TagállamokUSA
Tagállamok megyéi
Szövetségi kerület
  • Washington, D.C.
Társult államok
Külbirtokok
Lakott
Indián rezervátumok
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 155293408
  • LCCN: n79059831
  • ISNI: 0000 0004 0424 3173
  • GND: 4119079-8
  • SUDOC: 027548996
  • NKCS: ge258103
  • BNF: cb119565806
  • BNE: XX5082457
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap