IRIS–T

IRIS–T
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon
IRIS-T a 2006-os ILA kiállításon

Funkció nagy szögeltéréssel indítható légi közelharc-rakéta
Gyártó Diehl BGT Defence
Ár 400 ezer EUR / db

Hordozó repülőgépek Eurofighter Typhoonnémet olasz spanyol osztrák
F–16 Fighting Falconnorvég görög
JAS 39 Gripensvéd magyar
F/A–18 Hornetspanyol
Irányítás infravörös önirányítás
Robbanótöltet repesz-romboló
Kormányzás aerodinamikai és tolóerővektor-eltérítés
Gyújtó rádiós közelségi és csapódógyújtó
Méret- és tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz2,936 m
Szárnyfesztáv0,447 m
Törzsátmérő0,127 m
Indulótömeg87,4 kg
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség 3 Mach felett
Hatótávolság 25 km
Legnagyobb repülési magasság 20 000 m

Az IRIS–T német fejlesztésű, rövid hatótávolságú légiharc-rakéta, melyet a régebbi típusú AIM–9 Sidewinderek lecserélésére fejlesztettek ki. A nagy manőverezőképességű rakéta különféle verzióit 14 ország hadereje alkalmazza, köztük a Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára. A típusnak létezik földi indítású légvédelmi változata is IRIS–T SL néven. [1][2]

A fejlesztés története

A típus kifejlesztése annak köszönhető, hogy a Varsói Szerződés megszűnésekor az egyesült Németország hadereje birtokába került a volt NDK légierejében szolgált MiG-29 repülőgépeknek és az azokhoz tartozó R-73 (AA-11) típusú, fejlett infravörös rávezetésű légiharc-rakétáknak. Ezekkel több éles indítást végeztek és így gyakorlati tapasztalatot szereztek a gázsugár-kormányzás jelentős előnyeiről, ami a rakéta manőverező-képességének növelését illeti.

Az előnyökről azonban a németeknek nem sikerült meggyőzniük a brit felet, így a két ország által akkor közösen fejlesztett ASRAAM légiharc-rakéta együttműködés felbomlott. A német DIEHL cég ezután önállóan fejlesztette ki a toltóerő-vektorálású vagyis gázsugár-eltérítéses kormányzással és képalkotó infravörös fejjel is felszerelt IRIS-T közel-légiharc rakétát - a britek pedig az ASRAAM-ot rendszeresítették. Az Amerikai Egyesült Államok hadereje szintén nem rendszeresítette az ASRAAM-ot: ők a saját fejlesztésű AIM-9X rakétát rendszeresítették, amely az IRIS-T-hez hasonlóan gázsugár-kormányzást is alkalmaz.

Az IRIS-T különlegessége, hogy a gyártó DIEHL cég állítása szerint rendelkezik ún. "hard kill" ellenrakéta-képességgel - vagyis aktív elhárító eszközként alkalmazható a repülőgépeket támadó, földi indítású légvédelmi rakéták, illetve légiharc-rakéták "röptében" történő megsemmisítésére. Ehhez elengedhetetlen a közeledő rakéta időben történő észlelése az IRIS-T rakétát hordozó repülőgép radarja által.

Az IRIS-T rakéta a 2010-es évek elején több üzemeltetőnél - pl. német, osztrák és svéd légierő - rendszerbe állt. A Magyar Honvédség is megrendelte a modernizálásra váró Gripen vadászrepülői számára.[1]

IRIS-T SL - a légvédelmi változat

AZ IRIS-T légiharc rakéta napjainkban már rendelkezik földi telepítésű, légvédelmi változattal is IRIS-T SL néven. (SL vagyis a Surface Launched jelentése "földi indítású") A föld-levegő változatnál a hatótávolság növelése érdekében egy nagyobb átmérőjű rakétahajtómű fokozatot építettek be, hiszen itt nem érvényesül a hordozó repülőgép sebességéből adódó mozgási energia nyújtotta előny. A függőlegesen indított rakéta GPS alapú navigációs rendszerrel és adatkapcsolattal is rendelkezik, így indul a várható találkozási pont felé. Az útjának végfázisában infravörös képalkotó technológiát alkalmazva közelíti meg a célpontot, amíg a közelébe érve a repesz-romboló töltet meg nem semmisíti azt.

A IRIS-T SL hatótávolsága 40 km és 20 km magasan repülő célokat is támadhat. A rendszert eddig a német, a svéd és a norvég haderő alkalmazza.[2] A rendszer iránt Ukrajna is érdeklődik: 10 üteget vásárolnának a meglévő Buk rendszer kiegészítésére illetve pótlására.[3] Németország négy IRIS-T SL rendszer leszállítását vállalta Ukrajna felé: kettőt 2022 végéig, kettőt 2023 elején.[4]

  • Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.

    Földi indítású légvédelmi IRIS-T SL nagyobb átmérőjű hajtóművel rendelkezik mint a légharc változat.

  • Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat

    Az IRIS-T SL indító 8 rakétát hordozhat

Kialakítása és jellemzői

A rakéta nevének "kibontása" vagyis IRIS-T - infra-red imaging system - tail / thrust vector controlled jól jellemzi a rakétát. Maga név magyarra fordítva ezt jelenti: "infravörös képalkotó rendszer - tolóerő-vektorálással irányított". A rakéta két fő jellemzője ugyanis az erős zavarvédelemmel ellátott infravörös képalkotó rávezetőfej illetve az extrém manőverezőképességet biztosító a tolóerő-vektoráló rendszer. Utóbbinak köszönhetően akár 60g terheléssel járó fordulókat is képes végrehajtani.[5]

Az IRIS-T rakéta a képes indítás után "ráfogni" a célra (LOAL - Lock-on-After-Launch), vagyis a hőérzékelő fejnek nem kell látni a célt az indítás pillanatában ellentétben a korábbi generációs rakétákkal. Ennek az az előnye, hogy nagyobb távolságra illetve nagy szögeltéréssel is indítható a fegyver - akár az indító vadászrepülő mögötti cél is támadható az IRIS-T rakétával. A rakétát fejlesztő és gyártó Diehl Defence vállalat szerint az IRIS-T képes a közeledő ellenséges rakétákat elfogására, megsemmisítésére is.[6]

A fegyver képességeinek teljes kihasználásához elengedhetetlen a sisakcélzó alkalmazása, aminek köszönhetően a pilóta "ránézéssel" tud gyorsan és hatékonyan célokat kijelölni a rakéta számára.[5]

A magyar Gripenekhez az izraeli Elbit Systems vállalt TARGO II sisakcélzói kerülnek rendszeresítésre.[7]

Alkalmazó országok

 Ausztria - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Brazília - - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Dél-afrikai Köztársaság - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Dél-Korea - a még fejlesztés alatt álló KF-X vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve

 Egyiptom - földi indítású légvédelmi változat

 Görögország - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Magyarország - Gripen vadászrepülőkhöz lesz rendszeresítve, az első 13,6 millió EUR értékű, kb. 30-34 rakétára elegendő megrendelést leadták 2021 végén.[8]

 Németország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Norvégia - F-16 vadászrepülőkhöz rendszeresítve, földi indítású légvédelmi változat is rendszeresítésre került

 Olaszország - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Szaúd-Arábia - Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

Flag of Spain.svg Spanyolország - F/A-18 és Eurofighter Typhoon vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Svédország - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Thaiföld - Gripen vadászrepülőkhöz rendszeresítve

 Ukrajna - Németország négy IRIS-T SL légvédelmi rendszer szállítását ígérte Ukrajna számára[9] Az első rendszer érkezése 2022 októberében várható, a második pedig még 2023 előtt. További két rendszer leszállítása 2023 első felében várható.[10]

Jegyzetek

  1. a b Korszerű légiharc-rakétákat kapnak a magyar Gripenek. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  2. a b https://www.airforce-technology.com/projects/iris-t-sl-surface-to-air-guided-missile/. (Hozzáférés: 2022. május 14.)
  3. https://www.ukrinform.net/rubric-ato/3482812-germany-mulls-supply-of-ten-air-defense-systems-to-ukraine-bild.html. (Hozzáférés: 2022. május 16.)
  4. https://mil.in.ua/en/news/german-ambassador-announced-when-ukraine-will-receive-iris-t-air-defense-systems/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 12.)
  5. a b IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 17.)
  6. diehl.com - IRIS-T. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
  7. Új Gripeneket vásárolhat Magyarország, de még az is lehet, hogy annál valami sokkal jobb jön. (Hozzáférés: 2022. január 23.)
  8. https://m.hvg.hu/gazdasag/20220124_Kiderult_mennyibe_kerulnek_a_Gripenek_uj_legiharcraketai. (Hozzáférés: 2022. január 30.)
  9. https://www.reuters.com/world/europe/germany-send-iris-t-air-defence-system-ukraine-scholz-2022-06-01/. (Hozzáférés: 2022. június 21.)
  10. https://mil.in.ua/en/news/ukraine-will-receive-two-iris-t-air-defense-systems-from-germany-by-the-end-of-the-year/. (Hozzáférés: 2022. szeptember 28.)
Sablon:Légiharc-rakéták
  • m
  • v
  • sz
Légiharc-rakéták
Európa

Európai Unió IRIS–T · Meteor  · Egyesült Királyság Fireflash · Firestreak · Red Top · Sky Flash · AIM–132 ASRAAM Franciaország R530 · R550 Magic · Mica Magyarország 44M Lidérc Harmadik Birodalom X–4 Olaszország Selenia Aspide

Ázsia

Szovjetunió(NATO-kódnevek) K–5 (AA–1) · R–3SZ (AA–2) · R–4 (AA–5) · R–8 (AA–3) · R–23 (AA–7) · R–24 · R–27 (AA–10) · R–33 (AA–9 · R–37 (AA–13) · R–40 (AA–6) · R–60 (AA–8) · R–73 (AA–11) · R–77 (AA–12) · R–98 Kína PL–1 · PL–2 · PL–3 · PL–5 · PL–6 · PL–7 · PL–8 · PL–9 · PL–10 · PL–11 · PL–12 · SD–10 · TY–90 Kínai Köztársaság Tien Chien I · Tien Chien II Japán AAM–1 · AAM–2 · AAM–3 · AAM–4 · AAM–5 Izrael Shafrir · Shafrir 2 · Python 3 · Python 4 · Python 5 · Rafael Derby India Astra

Észak-Amerika
Dél-Amerika

Brazília MAA–1 Piranha

Afrika

Dél-afrikai Köztársaság V–3B Kukri · R–Darter · A–Darter

Levegő-föld rakéták · Légiharc-rakéták · Páncéltörő rakéták · Ballisztikus rakéták · Robotrepülőgépek · Légibombák
  • Hadtudomány Hadtudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap