Hidegháborús fegyverkezési verseny

Question book-new.svg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából)
Egy amerikai LGM–118A Peacekeeper („békefenntartó”) interkontinentális ballisztikus rakéta indítása

A hidegháború egyik fontos jellemzője a fegyverkezési verseny a NATO (főleg az Amerikai Egyesült Államok) és a Szovjetunió között. A versengés technológiai és katonai téren is folyt, amely sok tudományos felfedezést eredményezett. Kiváltképpen a rakéták fejlesztésében történt hatalmas előrelépés, amely az űrversenyhez vezetett. Az első űreszközöket indító hordozórakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg.

Más területek, ahol jelen volt a fegyverkezési verseny: sugárhajtású repülőgépek, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek, felderítő műholdak, nukleáris fegyverek, vegyifegyverek, biológiai fegyverek, légvédelmi rakéták, hagyományos tüzérség, levegő-levegő rakéták (az SRBM-et is beleértve), interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), ballisztikus-rakéta elhárító rendszerek (ABM), páncélozott járművek, automata lőfegyverek, rakétameghajtású gránátok, tengeralattjárók, tengeralattjárókról indított ballisztikus rakéták (SLBM), elektronikus felderítés. A két nagyhatalom gyakran adott el fegyvereket a harmadik világ országainak, hogy kipróbálják, melyik fegyverrendszer erősebb.

Minden terület nagymértékű befektetéseket igényelt. Sok téren a nyugati fegyverek a digitális számítógépeknek köszönhetően fejlettebbek voltak, ezért a keletiek több fegyvert építettek meg, nagyobb mennyiségben.

A főleg ICBM-eken keresztül folytatott nukleáris fegyverkezési verseny egyik jellemzője a kölcsönös megsemmisítés volt (angolul MAD (Mutually Assured Destruction), amely szó szerint „őrült”-et is jelent). Ez azt jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák.

A Szovjetunió felbomlása után sok új, fejlett technológia került a napvilágra. Repülőgépek, rakéták, kis fegyverek és tömegpusztító fegyverek is tulajdonost cseréltek. Néhány esetben ezek a fegyverek a volt tagállamokban szóródtak szét, ahol nem tudják megfelelően tárolni és őrizni ezeket.

Kapcsolódó szócikkek

Nukleáris holokauszt

Sablon:Hidegháború
  • m
  • v
  • sz
Hidegháború (1945–1991)
Fontosabb
események

Kínai–szovjet eltávolodás · U–2 incidens · Kennedy-doktrína · Guatemalai polgárháború · Disznó-öbölbeli invázió · Kubai rakétaválság · Berlini fal · Johnson-doktrína · Prágai tavasz · Nixon-doktrína · Brezsnyev-doktrína · SALT–1 · Enyhülés

1973-as olajválság · SALT–2 · Angolai polgárháború · Ogadeni háború · Iráni forradalom · Kambodzsai forradalom · Mayaguez-incidens · Kambodzsai–vietnámi háború

Főszereplők
Szembenálló
katonai tömbök
A két
szuperhatalom
vezetői
Más fontos
szereplők
Latin-
Amerika
Kapcsolódó
témák
Kapcsolódó konfliktusok

Vietnámi háború · Nicaraguai konfliktus · Arab–izraeli konfliktus

A hidegháború eseménytörténete · Vasfüggöny · Bricker-kiegészítés · El nem kötelezett országok mozgalma · Keleti blokk  · Hidegháborús fegyverkezési verseny · Nukleáris fegyverkezés · Űrverseny · Mccarthyzmus · COCOM-lista · Berlini fal · Kondorkeselyű hadművelet · Kémek háborúja · Ostpolitik · KGST · CIA · KGB · Stasi · Harmadik világ

  • Hadtudomány Hadtudományi portál
  • Hidegháború Hidegháború-portál