Guyana

Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Francia Guyana 22.
Guyanai Szövetkezeti Köztársaság
Co-operative Republic of Guyana
Guyana zászlaja
Guyana zászlaja
Guyana címere
Guyana címere
Nemzeti mottó: One people, one nation, one destiny
Egy nép, egy nemzet, egy végzet
Nemzeti himnusz: Dear Land of Guyana, of Rivers and Plains
Guyana in its region.svg

Fővárosa Georgetown
é. sz. 6° 49′, ny. h. 58° 09′6.8166666666667, -58.15
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Irfaan Ali
Miniszterelnök Mark Phillips
Hivatalos nyelv angol
Beszélt nyelvek amerikai indián nyelvek, kreol, hindi, urdu
Függetlenség az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1966. május 26.

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint777 859 fő (2017)[1] +/-
Rangsorban165
Becsült784 894[2] fő (2010. június)
Rangsorban165
Népsűrűség3,5 fő/km²
GDP2005-ös becslés
Összes870 millió dollár (164)
PPP: 3 456 millió dollár
Egy főre jutó1 147 dollár (123)
PPP: 4 851 dollár
HDI (2003) 0,720 (107) – közepes
Földrajzi adatok
Terület214 970 km²
Rangsorban 81
Víz8,4%
IdőzónaGYT (UTC-4)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem Guyanai dollár (GYD)
Nemzetközi gépkocsijel GUY
Hívószám 592
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 911
  • 912
  • 913
Internet TLD.gy
Villamos hálózat 240 volt
Elektromos csatlakozó
  • NEMA 1-15
  • NEMA 5-15
  • AC power plugs and sockets: British and related types
  • BS 1363
Közlekedés iránya bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyanai Szövetkezeti Köztársaság témájú médiaállományokat.

Guyana (IPA: [ɡaɪˈɑːnə]) vagy hivatalos nevén Guyanai Szövetkezeti Köztársaság (angol: Co‑operative Republic of Guyana) Dél-Amerika északi részén fekvő ország. A Magyarországnál több mint kétszer nagyobb, nagyrészt ma is erdő borította, egykor Brit Guyana néven ismert gyarmat 1966-ban nyerte el függetlenségét.

A brit uralom öröksége tükröződik az ország politikai közigazgatásában és sokszínű lakosságában, amely főleg indiai és nyugat-afrikai eredetű leszármazott, de amerikai őslakos, kínai, portugál és egyéb európai csoportok is megtalálhatók itt. 2017-ben a lakosságának 41%-a élt a szegénységi küszöb alatt.[3]

Guyana az egyetlen dél-amerikai ország, ahol az angol a hivatalos nyelv. A lakosság többsége azonban a guyanai kreol nyelvet, egy angol alapú kreol nyelvet beszéli első nyelvként. Az ország az angol nyelvű Karib-térség része, és erős kulturális, történelmi és politikai kapcsolatokat ápol más karibi országokkal, valamint a Karib-tengeri Közösség (CARICOM) központjaként szolgál. 2008-ban az ország alapító tagként csatlakozott a Dél-Amerikai Nemzetek Uniójához.

Etimológia

Az ország indián eredetű nevének jelentése: a sok víz országa.[4]

Történelme

Aravak (wd) indiánok éltek a területen, akik növénytermesztéssel foglalkoztak.[5]

Az ország első telepesei a Kolumbusz nyomán felfedező utakra indult spanyolok voltak a 15-16. század fordulóján, de a kedvezőtlen klíma, a mocsaras part és az őserdők miatt nem hoztak létre településeket. 1620-ban a területet a hollandok szerezték meg. A 17. századtól ültetvényeket hoztak itt létre, cukornádat, kávét és dohányt termesztettek.[5]

1803-ban Anglia foglalta el.[5] Az 1814-es angol-holland egyezmény értelmében három holland gyarmat Nagy-Britannia birtokába került, és ezek 1831-ben Brit Guyana néven egyesültek.

A rabszolgatartás 1834-es betiltása után a korábbi rabszolgák közül sokan városba települtek. A cukornádültetvények megművelésére szerződéses munkásokat hoztak a mai Portugáliából (1834), Németországból (először 1835-ben), Írországból (1836), Skóciából (1837), Máltáról (1839), Kínából és Indiából (1838-tól kezdve). Ma az indiai származásúak alkotják Guyana legnagyobb etnikai csoportját, őket követik az afrikaiak.

Venezuela 1824-es függetlenedése óta igényt tart az Essequibo-folyótól nyugatra fekvő területekre. Simón Bolívar olyan leveleket írt a brit kormánynak, melyekben figyelmeztette, hogy brit telepesek Berbice és Demerara területén olyan helyeken telepedtek le, melyeket Venezuela sajátjának tekint. Egy nemzetközi bíróság 1899-ben az Egyesült királyságnak ítélte ezeket a területeket.

Guyana 1966. május 26-án vált ki az Egyesült Királyságból, és innentől számít független államnak, mely 1970. február 23. óta köztársaság, ennek ellenére továbbra is tagja a Nemzetközösségnek. Ebben az időben az USA külügyminisztériuma, a CIA és a brit kormány is nagy hatást gyakorolt a politikai ellenőrzés kialakítására.[6] Titkos pénzügyi és nyílt politikai támogatásban részesítették az afrikai származású guyanaiak nyugatbarát szárnyát, különösen a Forbes Burnham által vezetett Nép Nemzeti Kongresszusát (PNC), hogy az visszaszorítsa Cheddi Jagan vezette Népi Haladó Pártot (PPP), melynek szavazói leginkább az indiai eredetű lakosok.

Földrajza

  • Politikai térkép

    Politikai térkép

  • Fő régiók, utak, települések, folyók

    Fő régiók, utak, települések, folyók

  • Éghajlati térkép Köppen osztályozásán

    Éghajlati térkép Köppen osztályozásán

  • A Kaieteur-vízesés

    A Kaieteur-vízesés

  • Arakanga papagájok

    Arakanga papagájok

Domborzata

Guyana (Guyana)
Georgetown
Georgetown
Kaieteur- vízesés
Kaieteur-
vízesés
Linden
Linden
Carriverton
Carriverton
New Amsterdam
New Amsterdam
Bartica
Bartica
Guyana domborzati térképe


Az ország Dél-Amerika északkeleti részén terül el. 400 km hosszú partvidékén mangrove-mocsaras síksággal érintkezik az Atlanti-óceánnal. Az ország túlnyomó részét a trópusi esőerdőkkel fedett, 800–2000 m magas Guyanai-felföld foglalja el. Legmagasabb pontja a brazil és venezuelai hármashatáron emelkedő Roraima, 2772 méter.[7]

Nagy tájai:

  • Keskeny, mocsaras, termékeny alföld a tengerparton. Itt él a lakosság zöme.
  • Valamivel távolabb agyagos talajok, illetve "fehér homok" öve. Itt találhatók az ország ásványkincsei.
  • A középső vidékek sűrű esőerdői.
  • Délen sík, füves szavanna.
  • A belső területek hegyvidéke, a csapadéktól függően esőerdő vagy szavanna fedi. A szakadékos oldalú táblahegyek miatt nehezen járható. Nagyon ritka lakosságú vidék, máig érintetlen területek is vannak itt.

Vízrajza

A csapadékos Guyanai-fennsíkról bővízű folyók tartanak az Atlanti-óceán felé: Essequibo (hossza 1014 km, vízgyűjtője 150769 km2, közepes vízhozama 5,650 m3/s),[8] Demerara, Berbice.

Éghajlata

Az éghajlat nedves trópusi. A partvidéken a hőséget északkeleti passzátszél enyhíti. Itt két esős évszak van, az első májustól augusztus közepéig, a második november közepétől január közepéig tart. A parti szakaszon évi 1500–2000 mm a csapadék mennyisége.

A Köppen-osztályozáson az éghajlati övezetei északról dél felé haladva: trópusi esőerdő (Af), trópusi monszun (Am) és trópusi szavanna éghajlat (Aw).

Georgetown éghajlati jellemzői
Georgetown (1961–1990) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,628,929,229,529,429,229,630,230,830,830,229,129,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)23,623,924,224,424,323,823,523,824,224,424,223,824,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)18589111141286328268201981071862622260
Havi napsütéses órák száma2012092201981791572022342302352111872461
Forrás: NOAA[9]


Élővilág, természetvédelem

A vidék változatos élővilágára már a korai utazók is felfigyeltek. Fennmaradását elősegítette, hogy a Guyanai-felföld nehezen járható, gazdaságilag kiaknázatlan terület maradt a legutóbbi időkig. Az ország területének mintegy 90%-át ma is őserdő borítja. Az őserdőben él az anakonda, a folyókban piranhák és krokodilok, az erdőkben számtalan rovarfaj, az erdő lombkoronájában papagájok, kolibrik stb.[5] A ragadozók többsége a macskafélékhez tartozik: puma, jaguár, ocelot és tigrismacska. Faunájában megtalálhatók az oposszumok képviselői, jellegzetesek a Dél-Amerikában endemikus vendégízületesek, pl. az óriástatu, a törpehangyász, a kappler armadilló, a háromujjú és kétujjú lajhár. Igen gazdag a rágcsálófauna, jellemzőbb fajai pl. az amazóniai kúszósül, az alföldi tengerimalac, a kapibara (vízidisznó).[10]

Searchtool right.svgLásd még: Kategória:Guyana állatvilága

Nemzeti parkjai

2017-es állapot szerint csak egy nemzeti parkja van:

  • Kaieteur Nemzeti Park - különlegesen gazdag élővilág a 226 méter magas Kaieteur-vízesés környékén.

Természeti világörökségei

Az UNESCO guyanai nemzeti bizottsága három helyszínt javasolt világörökségnek:

  • Kaieteur Nemzeti Parkot,
  • Georgetown gyarmati óvárosát
  • "Shell Beach" (Kagylópart) nevű tengerpartot.

Idáig egyik javaslat sem érte el a célját.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete, Georgetown

Alkotmány, államforma

  • Államforma: elnöki szövetkezeti köztársaság
Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás

Guyana regions numbered.png
  • Barima-Waini
  • Cuyuni-Mazaruni
  • Demerara-Mahaica
  • East Berbice-Corentyne
  • Essequibo Islands-West Demerara
  • Mahaica-Berbice
  • Pomeroon-Supenaam
  • Potaro-Siparuni
  • Upper Demerara-Berbice
  • Upper Takutu-Upper Essequibo

Politikai pártok

Elnökök, miniszterelnökök

Searchtool right.svgBővebben: Guyana elnökei és miniszterelnökei

Védelmi rendszer

Searchtool right.svgBővebben: Guyana hadereje

Népesség

Piackép
Georgetowni gyerekek

Népességének változása

Általános adatok

A lakosság 90%-a a keskeny part menti síkságon él és dolgozik, elsősorban a főváros körzetében. Az ország népességének kb. 1/3-a él városokban.

Legnépesebb települések

Searchtool right.svgBővebben: Guyana városai

Nyelvi összetétel

Az országban a hivatalos nyelv az angol, de beszélik még az indián nyelveket, a guyanai kreolt, a hindit és az urdut is.

Etnikai összetétel

2012-es becslés alapján a lakosság 39,8%-a dél-ázsiai (indiai, pakisztáni), 29,3%-a fekete (afrikai), 19,9%-a kevert, 10,5%-a indián, 0,5%-a egyéb (portugál, kínai, fehér).[11]

Az indiaiakat kezdetben az ültetvényekre hozták be, és ma is többnyire ott dolgoznak. A feketék többsége elhagyta az ültetvényeket és a városokban telepedtek le. Egy részük az iparban és a bányászatban helyezkedett el, többségük viszont a szolgáltatásokban dolgozik. A kínaiak többségében a kereskedelemben tevékenykednek.[5]

Vallási összetétel

2012-es becslés alapján a lakosság 34,8%-a protestáns keresztény (pünkösdi 22,8%, adventista 5,4%, anglikán 5,2%, metodista 1,4%), hindu 24,8%, római katolikus 7,1%, muszlim 6,8%, Jehova Tanúja 1,3%, rasztafári 0,5%, egyéb keresztény 20,8%, egyéb 0,9%, egy sem 3,1%.[11]

Szociális rendszer

Gazdasága

Egy technikus Georgetown egy élelmiszeripari laboratóriumában

Általános adatok

  • Gazdasága: gyengén fejlett agrár-ipari ország, jelentős kitermelőiparral. A 2015 utáni években gazdag tengeri kőolajmezőket fedeztek fel, így Dél-Amerika új olajhatalma lehet.[12]

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság fő terményei: cukornád, rizs, déligyümölcsök.

A tengerparton az angolok és az USA létesítette cukornád-ültetvényekre 16 cukorgyár is épült. A cukornád és a cukor exportja komoly bevételt jelent az országnak. Jelentőségét tekintve 2. helyen a rizstermesztés áll, amiből szintén jut exportra. A termelt manióka és a kukorica a népélelmezést szolgálja. A gyümölcsfélékből is jut exportra. A kókuszdió mellett citrusfélékből, banánból, ananászból növekvő a kivitel.[5]

Ipar

Iparából a gyógyszeripar, cukoripar, textilipar, élelmiszeripar, faipar (fakitermelés) és a bányászat emelhető ki (bauxit, arany, gyémánt).[13] Ezenkívül timföldgyártása (Linden, Everton), és hűtőszekrénygyártása érdemel említést.[14]

Az ásványkincseinek kitermelését beárnyékolja a korrupció és a csempészet.[15]

Külkereskedelem

  • Exporttermékek: cukor, arany, bauxit és alumínium, rizs, déligyümölcs, garnélarák, melasz, rum, fa.
  • Importtermékek: ipari termékek, műszaki berendezések, kőolaj, élelmiszer.

Legfőbb kereskedelmi partnerek 2016-ban:[13]

Egyéb

A kábítószer-kereskedelem fontos cél- és tranzitországa.[15]

Közlekedés

Országút a parttól beljebb, Linden közelében

Közlekedési hálózata a partvidéken koncentrálódik; itt lehet elsősorban közlekedni.

  • Közutak hossza: 7970 km, ebből csak kb. 560–600 km aszfaltozott.
  • Vasútvonalak hossza: 187 km,
Searchtool right.svgLásd még: Guyana vasúti közlekedése
  • Repülőterek-légikikötők száma: 8
  • Kikötők száma: 5

Kultúra

Iskola Georgetownban
Central Vaidik Mandir hindu templom, Georgetown

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények: könyvtárak, múzeumok, zenei intézmények

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene

Hagyományok és néprajz

Gasztronómia

Turizmus

Javasolt oltások a Guyanába utazóknak:

Malária elleni gyógyszer. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport

Providence Stadion, Georgetown

Az országban nagyon népszerű sport a krikett; Guyana tagja a több kis országot tömörítő, többszörös világbajnok karib-térségi krikettválogatottnak is. Guyanából több világhírű krikettező is származik, többek között Clive Lloyd, Shivnarine Chanderpaul, Lance Gibbs és Alvin Kallicharran. A térségben működő Caribbean Premier League (CPL) nevű Húsz20-as krikettbajnokság helyi képviselője a Guyana Amazon Warriors.

Az olimpián Guyana még sosem nyert aranyat. Egyetlen bronzérmük van, amit Michael Anthony nyert ökölvívásban az 1980-as moszkvai olimpián.

A guyanai labdarúgó-válogatott eddig nem ért el kiemelkedő eredményt.

Ünnepek

A guyanai ünnepségek különleges részét képezik az évnek. Ilyenkor több ezer ember özönlik az utcákra színes ruhákban és rendkívüli hangulat árasztja el az országot. Ha valóban meg szeretnénk ismerni a helyi kultúrát, akkor a legjobb, ha egy ilyen időszakban látogatjuk meg ezt a nemzetet: megismerhetjük a helyi táncokat, zenéket, tradíciókat illetve az ottani ételeket.[16]

Mashrami

Ez a köztársaság napja Guyanában. Minden évben február 23-án ünneplik és a helyiek az ünnepélyt általában az utcákon töltik. Álarcosbálokat illetve partikat rendeznek, ahol a helyiek tánccal, tarka jelmezekkel, különböző versenyekkel és természetesen zenével töltik meg az alapvetően átlagos szürke utcákat. Zenei stílusok közül felcsendül a Soca, a Calypso és a Chutney. Az ünnepség átnyúlik az éjszakába is és ekkor a hangulat a tetőfokára hág.[16]

Phagwah

A Phagwah egy Kelet-Indiából származó ünnepség, mely minden év márciusában vagy áprilisában kerül megrendezésre. Ezen ceremónia megegyezik az indiai Holival. Ilyenkor az emberek fehérbe öltöznek és színes port szórnak egymásra. Ezenkívül a máglyarakás is szerves részét képezi ennek az eseménynek, melynek célja a rossz szellemek elűzése. Az utcákon találkozhatunk ilyenkor különféle indiai ételekkel, de túlnyomórészt inkább indiai édességekkel.[16]

Searchtool right.svgBővebben: Holi

Húsvét Guyanában

Guyana lakosságának számottevő része vallja magát kereszténynek, így nem csoda, hogy a húsvét itt is sokak számára fontos eleme ez az évnek. A hagyományok hasonlóak a magyarországiakhoz, de ami itt ráadás, az a papírsárkány-eregetés. Ezt nagyobbrészt a strandokon teszik a helyiek: a színes kis sárkányok rendkívül pompázatossá varázsolják az eget.[16]

Rupununi és Sand Creek Rodeo

A húsvéti hétvégén kerül megrendezésre minden évben a Rupununi Rodeo, melynek a lethemi stadiont nyújt otthont. Az arra járók találkozhatnak természetesen helyi ételkülönlegességekkel, illetve vásárolhatnak különféle portékákat. A szórakoztatásért a különböző rodeoval kapcsolatos megmérettetések felelnek. Éjszaka a zene és a szórakozás dominál, majd másnap folytatódik a ceremónia.[16]

Bartica Regatta

Egy másik rendezvény, ami a húsvéti hétvégén zajlik, az a Bartica Regatta. Ekkor Bartica vizein hajóversenyeket rendeznek, élő zene szól és ételt kínáló bódék foglalnak helyet a tömegben.[16]

Guyanai Karnevál

A karneválra az utcán kerítenek sort és ilyenkor jelmezekben mulatoznak az emberek. A jelmezek az ország nemzeti színeiben pompáznak, azaz zöldben, sárgában, pirosban, fehérben és feketében. Az első ilyen eseményt még 2018 májusában rendezték és azt remélik, hogy ez egy éves eseménnyé válhat.[16]

Források

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5

Jegyzetek

  1. Világbank-adatbázis. Világbank. (Hozzáférés: 2019. április 8.)
  2. Hivatalos becslés. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  3. " Guyana no recuerda a Walter Rodney " – Le Monde diplomatique en español. mondiplo.com . [2020. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. Nyitott szemmel: Dél-Amerika, 2008.
  5. a b c d e f Akadémiai Kiadó: Világföldrajz, 2010
  6. US Declassified Documents (1964–1968). [2007. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. február 7.)
  7. Roraima. Peak Bagger. (Hozzáférés: 2015. július 10.) (angolul)
  8. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
  9. Georgetown Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2015. április 23.)
  10. Országok lexikona A-Z, 2007
  11. a b https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/gy.html
  12. The New York Times: The $20 Billion Question for Guyana
  13. a b Archivált másolat. [2018. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 22.)
  14. Magyar Nagylexikon: Országok lexikona, 2007.
  15. a b A szövetkezeti ország, amely néhány év alatt megtöbbszörözheti GDP-jét
  16. a b c d e f g The Colourful Festivals of Guyana (amerikai angol nyelven). Guyana Tourism, 2018. október 11. (Hozzáférés: 2020. április 26.)[halott link]

További információk

Commons:Category:Guyana
A Wikimédia Commons tartalmaz Guyana témájú médiaállományokat.
  • hivatalos oldal
  • Ongo
Sablon:Amerika
  • m
  • v
  • sz
Amerika országai
Location North America.svg  Észak-Amerika
Central America (orthographic projection).svg  Közép-Amerika

 Belize ·  Costa Rica ·  Salvador ·  Guatemala ·  Honduras ·  Nicaragua ·  Panama

BlankMap-Caribbean.svg  Karib-térség
South America (orthographic projection).svg  Dél-Amerika

 Argentína ·  Bolívia ·  Brazília ·  Chile ·  Ecuador ·  Guyana ·  Kolumbia ·  Paraguay ·  Peru ·  Suriname ·  Uruguay ·  Venezuela

Függő területek

 Amerikai Virgin-szigetek1 ·  Anguilla2 ·  Aruba4 ·  Bermuda2 ·  Bonaire4 ·  Brit Virgin-szigetek2 ·  Curaçao4 ·  Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek2 ·  Falkland-szigetek2 · Flag of French Guiana.svg Francia Guyana3 ·  Grönland5 · Flag of Guadeloupe (local).svg Guadeloupe3 ·  Kajmán-szigetek2 · Drapeau aux serpents de la Martinique.svg Martinique2 ·  Montserrat2 · Flag of Navassa Island (local).svg Navassa-sziget1 ·  Puerto Rico1 ·  Saba4 · Flag of Saint Barthelemy (local).svg Saint-Barthélemy3 · Flag of Saint-Martin (fictional).svg Saint-Martin3 · Saint-Pierre és Miquelon Saint-Pierre és Miquelon3 ·  Sint Eustatius4 ·  Sint Maarten4 ·  Turks- és Caicos-szigetek2

1 Az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka    2 Az Egyesült Királyság külbirtoka    3 Franciaország külbirtoka    4 Hollandia külbirtoka    5 Dánia külbirtoka
Sablon:OAS
  • m
  • v
  • sz
Amerikai Államok Szervezete (OAS)

Amerikai Egyesült Államok •  Antigua és Barbuda •  Argentína •  Bahama-szigetek •  Barbados •  Belize •  Bolívia •  Brazília •  Chile •  Costa Rica •  Dominikai Közösség •  Dominikai Köztársaság •  Ecuador •  Grenada •  Guatemala •  Guyana •  Haiti •  Honduras* •  Jamaica •  Kanada •  Kolumbia •  Kuba* •  Mexikó •  Nicaragua •  Panama •  Paraguay •  Peru •  Saint Lucia •  Saint Vincent és a Grenadine-szigetek •  Saint Kitts és Nevis •  Salvador •  Suriname •  Trinidad és Tobago •  Uruguay •  Venezuela

* tagsági viszonya felfüggesztve
Sablon:UNASUR
  • m
  • v
  • sz
A Dél-amerikai Nemzetek Uniója

Argentína · Bolívia · Brazília · Chile · Ecuador · Guyana · Kolumbia · Paraguay · Peru · Suriname · Uruguay · Venezuela

UNASUR
Sablon:A Nemzetközösség tagjai
  • m
  • v
  • sz
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi
királyság
Nemzetközösségi
köztársaság
Önálló
nemzetközösségi
monarchiák
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 124902112
  • LCCN: n80061018
  • ISNI: 0000 0001 2160 7790
  • GND: 4072186-3
  • LIBRIS: 147228
  • SUDOC: 027317188
  • NKCS: ge134195
  • BNF: cb11880103n
  • BNE: XX451786
  • KKT: 00562099
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap