Görögország

Görög Köztársaság
Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)
Görögország zászlaja
Görögország zászlaja
Görögország címere
Görögország címere
Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(magyar fordításban „Szabadság vagy halál!”)
Nemzeti himnusz: Ύμνος εις την Ελευθερίαν
EU-Greece.svg

Fővárosa Athén (Αθήνα, Athína)
é. sz. 37° 58′, k. h. 23° 23′37.966666666667, 23.383333333333
Államforma köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Ekateríni Szakellaropúlu
Miniszterelnök Kiriákosz Micotákisz
Hivatalos nyelv görög
Beszélt nyelvek angol, német, francia, albán

EU-csatlakozás 1981. január 1.
Tagság
Lista
Népesség
Népszámlálás szerint
  • 10 432 481 fő (2021)[1]
  • 10 432 481 fő (2022. júl. 19.)[2] +/-
Rangsorban77
Becsült10 300 000 [3] fő (2022)
Rangsorban77
Népsűrűség81 fő/km²[4]
GDP2013 (forrás:IMF)
Összes241,796 milliárd USD (43)
PPP: 277,962 milliárd
Egy főre jutó21 857 USD (N/A)
PPP: 25 126
HDI (2007) 0,942 (25) – magas
Földrajzi adatok
Terület131 990 km²
Rangsorban 96
Víz0,87%
IdőzónaEET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel GR
Hívószám +30
Athéni vezetékes: +30210
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 100
  • 166
  • 199
Internet TLD.gr
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Görög Köztársaság témájú médiaállományokat.

Görögország (görögül Ελλάδα (Eláda) IPA: [elˈaða] vagy Ἑλλάς (Elász) IPA: [elˈas]; ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz), IPA: [helˈlás]), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía) IPA: [elinikˈi ðimokratˈi.a])[5] állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén. Északon Albániával, Észak-Macedóniával és Bulgáriával, keleten pedig Törökországgal határos. A kontinentális Görögország keleti és déli partjait az Égei-tenger, míg nyugati partjait a Jón-tenger mossa. Mindkettő a Földközi-tenger keleti medencéjének része, mely sok szigetnek ad helyet.

Görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak mind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom,[6] valamint a török uralom négy évszázadának emlékei.[7] Görögország a demokrácia,[8] a nyugati filozófia,[9] az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője.[10] Utóbbinak mind a tragédia, mind a komédia ága itt kezdett kifejlődni.

Görögország fejlett ország, amely 1952 óta tagja a NATO-nak, 1961 óta a OECD-nek,[11] 1981 óta az Európai Uniónak,[12] 1995-től a szervezet megszűnéséig a Nyugat-európai Uniónak, 2001 óta az Európai Gazdasági és Monetáris Uniónak, 2005 óta pedig az Európai Űrügynökségnek.[13]

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak.

Fekvése, határai

Északról Bulgária, Észak-Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Legnyugatibb pontja: Korfu (Κέρκυρα: Kérkira / Kerkyra,[14]) legdélebbi Kréta (Κρήτη: Kríti / Crete), legkeletibb Kasztelórizo szigete (Καστελλόριζο). Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget.

Földrajz

Tengerei

Szigetei

Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

Legnagyobb szigetek
A tíz legnagyobb sziget
(terület alapján)
Sziget km2 Régió Népesség
(2011)[15]
1 Kréta 8.261 Krétai-Földk.-
tenger
622 911
2 Évia 3.662 Égei-tenger 207 821
3 Leszbosz 1.636 Égei-tenger 86 436
4 Rodosz (sziget) 1.401 Égei-tenger 115 490
5 Híosz 0842,8 Égei-tenger 51 390
6 Kefaloniá 0734,0 Jón-tenger 35 801
7 Korfu 0585,3 Jón-tenger 100 854
8 Számosz 0477,9 Égei-tenger
9 Limnosz 0476,3 Égei-tenger
10 Zákinthosz 0406,6 Jón-tenger


Földrajzi képek
Krétai táj Szfakia mellett
Szantorini, Fira
Szamariász-szurdok, Kréta
Olümposz hegye
Zákinthosz
Májusi tájkép a Peloponnészoszi-félszigeten, Stymfalia


Domborzat

  • Szárazföldi részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészoszi-félsziget. Peloponnészoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.
  • Hegyláncai: Kb. 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögországot. Négy, alapvetően más felépítésű láncból áll:
  • Medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.
  • Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Vízrajz

  • Folyói: Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózhatók. Fő folyója a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz (Hebrosz), a Sztrimónasz (Sztrümón), az Axiósz és az Aliákmonasz (Haliakmón).
  • Tavai: Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlat

A partvidék és a szigetek éghajlata mediterrán. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma. Az országban tavasztól kora őszig rendkívül tiszta a levegő és száraz. A csapadék mennyisége általánosságban véve nyugatról kelet felé egyre csökken.

Searchtool right.svgBővebben: Görögország éghajlata

Növény- és állatvilág

A Víkosz-szurdok a Víkosz–Aóosz Nemzeti Parkban

Az ország területére jellemző keménylombú erdőket már az ókorban elkezdték kiirtani. Ma területének kevesebb mint egyharmadát (30-32%) borítja erdő.[16] Az erdők helyét részben olajfaültetvények, részben cserjések foglalják el. Az újbóli erdősítést a nyáron gyakori, öngyulladás okozta tüzek és a legeltetés akadályozzák. A tengerparti területeken jellemzők a mandulafenyő és az aleppóifenyő alkotta erdők. A belső területek maradványerdőinek állományalkotó fái a tölgyek (pl. magyaltölgy). A folyóvölgyeket platánligetek kísérik. A hegyvidékeken 2000 m tszfm.-ig a feketefenyő, a görög jegenyefenyő és a Borisz-jegenyefenyő alkot erdőket. Az erdőhatár felett havasi gyepek találhatók. [17]

Faunája jellegzetesen európai, tipikus dél-európai fajokkal: keleti sün, római vakond, mezei nyúl, erdei pele stb. A ragadozók közül él itt farkas, aranysakál, barnamedve, és jellegzetes a mediterrán tigrisgörény. [17]

Searchtool right.svgLásd még: Kategória:Görögország állatvilága
A meteorák egy része

Környezetvédelem

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nemzeti parkok

Searchtool right.svgBővebben: Görögország nemzeti parkjai

Természeti világörökség

Az UNESCO világörökség listájára természeti értékei miatt is felvett tájak:

  • Athosz-hegy - kolostorok csodálatos természeti környezetben
  • Meteorák - kolostorok olyan sziklákon, amelyek magukban is roppant különlegesek

Történelem

Searchtool right.svgBővebben: Görögország történelme

A Balkán-félsziget déli részén fekvő Görögország kellemes éghajlatú területén már a bronzkortól egész Európa fejlődését meghatározó kultúrák alakultak ki. A virágzó hellén Birodalmat az egyre erősödő Róma hódította meg i. e. 146-ban. A Római Birodalom kettéválása után a 15. századig a Bizánci Császárság része volt, a Balkánon előrenyomuló török hódítás áldozatául esett, és az Oszmán Birodalom uralma alá került. A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (18211830) sikerült elérni az ország függetlenségét. A londoni szerződés 1830. február 8-án ismerte el a Görög Királyság szuverenitását. Az ország 1924 és 1935 között köztársaság volt, 1936-tól pedig katonai diktatúra volt, amelyet 1941-ben a német megszállás követett. A felszabadult országban 1944-ben visszaállították a monarchiát, majd 1946 és 1949 között polgárháború dúlt. A hadsereg jobboldali elemei 1967-ben puccsal átvették a hatalmat, a király (II. Konstantin) külföldre menekült. Az országot köztársasággá nyilvánították, és 1973-ban népszavazás által a királyt megfosztották trónjától. Az ún. ezredesek rendszere 1974-ben bukott meg a ciprusi válság miatt, ekkor újabb népszavazáson a lakosság többsége a köztársaság fenntartása mellett döntött.

1981-ben elsősorban az ország politikai stabilitásának erősítése végett vették fel az Európai Unióba. A többi uniós tagállamtól eltérően az ország jelölésére nem a szabvány szerinti „GR” kódot használják, hanem a saját megnevezésük szerinti „EL”-t (Ελλάδα).

2011-ben az ország a csőd szélére került, az EU-tárgyalások megszorításokkal jártak. A 2012. június 18-án tartott előrehozott választásokon az Új Demokrácia párt nyert, így egyelőre folytatódtak a tárgyalások és volt rá remény, hogy az ország megmenekülhet a krachtól. A 2015. január 25-én tartott előrehozott választásokon a Radikális Baloldal Koalíciója (más néven Sziriza) nyert megszerezve a szavazatok kb. 39,5%-át, így a párt ígéretéhez híven akár újratárgyalhatják a görög államadósságot.

Államszervezet és közigazgatás

A parlament épülete az athéni Alkotmány (Szintagma) téren[18]

Alkotmány, államforma

Parlamentáris köztársaság az 1975-ben írt, majd 1986-ban módosított alkotmány szerint. Az államfő a fegyveres erők parancsnoka, a miniszterelnök és a miniszterek kinevezője.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási beosztás

Searchtool right.svgBővebben: Görögország decentralizált régiói, Görögország régiói és Görögország regionális egységei

Az országot 13 régióra (περιφέρεια [periféria])[14] és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία [aftónomi politía])[14] osztották (zárójelben a székhely szerepel):

Görögország régiói

A régió alatti közigazgatási egység Görögországban a regionális egység. Az ország 74 regionális egységre oszlik.

Politikai pártok

Gnome globe current event.svg
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
Clockimportant.svg

Görögország hagyományosan jelentős pártjai a diktatúra 1974-es összeomlása után jöttek létre vagy alakultak újjá. A kormányzásban 2011-ig a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK váltotta egymást. 2011-től nagykoalícióban kormányoztak, de a megszorítások miatt megerősödtek a kisebb, részben radikális pártok, így a 2012. május 6-i előrehozott választások után sem nekik, sem más pártnak nem sikerült kormányt alakítania.[19] Ugyanez év júniusában újabb választást tartottak, melyek után szintén ők, a jobboldali Új Demokrácia és a baloldali PASZOK, valamint a szintén baloldali Demokratikus Baloldal alakítottak kormányt. A magas államadósság miatt azonban újabb és újabb megszorításokat voltak kénytelenek bevezetni, amelyek a lakosságban egyre nagyobb ellenállást váltottak ki. Ezért omlott össze 2014 végén a kormány, és írtak ki 2015. január 25-re ismét előrehozott választásokat. Ekkor az alternatív baloldali Sziriza ért el történelmi győzelmet, parlamenti többséget éppen hogy nem szerezve, ezért kénytelenek voltak koalíciót kötni az alternatív jobboldali Független Görögök nevű párttal. A 21. századi Európában ekkor történt meg először, hogy kizárólag alternatív, reformista pártok tudtak egy országban kormányt alakítani. Alexis Ciprasz miniszterelnök azonban fél év alatt hiába próbált, nem tudott kiegyezni Görögország hitelezőivel, így júliusban kénytelenek voltak elfogadni a 3. mentőcsomagot. Varufakisz pénzügyminiszter ekkor lépett ki a kormányból, hogy néhány héttel később a mentőcsomagot elítélőkkel bejelentsék, lehet, hogy távoznak a kormánypártból. Alexisz Ciprasz miniszterelnök ezért 2015. augusztus 20-án lemondott tisztségéről. 2019 júniusától Kiriákosz Micotákisz lett a miniszterelnök.[20]

Név[19] Ideológia Alapítás Választási eredmény
(2012. június 17.)
Mandátumok
száma
Kormányzati
pozíció
Új Demokrácia [Nea Dimokratia] (ND) konzervatív liberális néppárt 1974 29,7% 129 Kormánypárt
Sziriza [Szinaszpizmósz Rizoszpasztikísz Ariszterász] szélsőbaloldali párt 2004 26,9% 71 Ellenzék
Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) baloldali párt 1974 12,3% 33 Kormánypárt
Független Görögök [Anexartiti Ellinesz] jobboldali párt 2012 7,5% 20 Ellenzék
Arany Hajnal [Hriszi Avgi] szélsőjobboldali, neonáci párt 1993 6,9% 18 Ellenzék
Demokratikus Baloldal [Dimokratiki Arisztera] (DIMAR) baloldali párt 2010 6,3% 17 Kormánypárt
Görögország Kommunista Pártja
[Kommunisztiko Komma Elladasz] (KKE)
kommunista párt 1974
(1918)
4,3% 12 Ellenzék

Védelmi rendszer

Searchtool right.svgBővebben: Görögország hadereje

Katonai költségvetés: 7,081 milliárd USD, a GDP 3,1%-a 2005-ben. Teljes személyi állomány: 177 600 fő, ebből 98 321 fő sorozott, (5520 nő) (2005-ben 109 000 fő). Szolgálati idő: 12-16 hónap.

Népesség

Athén, a főváros
Szaloniki, Észak-Görögország központja

A 2000-es évek elején a népesség elérte a 11 milliót, de 2010 óta, a görög gazdasági válság nyomán a népesség csökkenésnek indult, a születések száma meredeken zuhant, és több százezer görög, túlnyomórészt fiatal felnőtt külföldre távozott.[21]

Népességének változása

Legnépesebb települések

Az ország fővárosa Athén, nagyobb városai közé tartozik Szaloniki, Pátra, Iráklio, Vólosz, Joánina, Lárisza és Kavála.

Searchtool right.svgBővebben: Görögország városai

Etnikai, nyelvi megoszlás

Görögország nyelvi kisebbségei

A görög indoeurópai nép már az i. e. 2. évezredben is lakta ezt a földet. A mai lakosság nagy részét is ők alkotják. Az ország többi lakója nemzeti kisebbség, a thrákiai görög muzulmánokon kívül azonban az állam nem ismer el más etnikai kisebbséget a területén.

Nemzetiségek: görög 95-98% egyéb 2%: macedón, török, bolgár, albán. A külföldiek aránya az országban 4%. A legújabb adatok szerint a görög többség aránya már csak 93%. Ázsiai eredetű etnikai kisebbségek 4,5%-nyian vannak. Ebből 1,5% török nemzetiségű a szomszédos Törökországból. A török lakosság kitelepítéséig arányuk jóval magasabb volt, számottevő népcsoportnak számítottak. Mint szinte mindegyik európai országban, itt is élnek cigányok, erősen alábecsült arányuk 1,5‰. Az arab és perzsa bevándorlók aránya is 1,5%. Európai kisebbségek: a macedónok és a vlachok egyaránt 1-1%-os aránnyal. A vlachok – más néven arománoknak – kizárólag a Balkánon elterjedt kisebbségi népcsoport, nyelvük a román nyelvvel rokon. Ezenkívül albánok és kisebb népcsoportok élnek még itt 0,5%-os arányban.[22]

Az újgörög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád tagja, a 15. század óta használják, elődje az ógörög nyelv.

Vallás

A lakosság 98%-a görög ortodox [23] (→ görögországi ortodox egyház)

A török megszállás után a görögök egy része áttért az iszlámra, de arányuk jelentősen csökkent a görög szabadságharc és az első világháborút követő lakosságcsere eredményeként. Hivatalos vallási kisebbségek a török nyelvű muszlimok és a muszlim bolgárok (pomákok).

Sokáig kötelező volt a vallásoktatás az állami iskolákban, ám 2008-ban eltörölték.[24]

Szociális rendszer

Wiki letter w.svgEz a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Searchtool right.svgBővebben: Görögország gazdasága
Gazdasági mutatók
GDP (nominális) 189,4 mrd $ (2020) [25]
GDP növekedési ráta 16,2% (2021 Q2) [26]
Egy főre jutó GDP (PPP) 31 399 $ (2019) [27]
Államadósság 341,1 mrd € (2020) [28]
Államadóssági ráta 206,3% (2020) [29]
Infláció 3,4% (2021. október) [30]
Foglalkoztatottsági ráta 87,7% (2021. szeptember) [31]
Munkanélküliségi ráta 13% (2021. szeptember) [32]
Minimálbér 758,3 € (2021) [33]
Bérnövekedés üteme -
Jegybanki alapkamat 0% (2021. október) [34]
SZJA 45% (2021) [35]
ÁFA (általános) 24% (2021) [36]
TAO 24% (2021) [37]
Görögország (kék) GDP-jének változása 1961–2010 között, összehasonlítva az eurózónáéval (piros)
Görögország (kék) és az eurózóna (zöld) adósságállományának változása 1999–2010 között

Általános adatok

Görögország fejlett piacgazdasággal rendelkezik, amelyben a szolgáltatások adják a GDP több mint kétharmadát. A legjelentősebb iparágak a turizmus, a hajógyártás, az élelmiszer-feldolgozás és a dohányipar. A bevándorlók teszik ki a munkaerő csaknem ötödét, főként a mezőgazdaságban és az építkezéseken dolgoznak. Görögország a bruttó hazai termék 3%-ának megfelelő támogatást kap az Európai Uniótól.

Költségvetési hiánya 2001 és 2006 között meghaladta az EU által megszabott maastrichti kritériumokat, 2007–08-ra végül sikerült teljesíteni őket, de 2009-ben a 12,7%-os deficit jóval túllépte a megengedett maximális 3%-ot. Az államadósság, az infláció és a munkanélküliség magasabb az euróövezet átlagánál.[5]

2003 és 2007 között a görög gazdaság évi 4%-os növekedést ért el, részben a 2004. évi nyári olimpiai játékokhoz köthető infrastrukturális fejlesztéseknek és a rekord méretű fogyasztásnak köszönhetően. 2009-re azonban a gazdasági világválság és a 2009. októberi választások előtti túlköltekezés következtében adósságválságba került. A gazdaság 2011-re 1993 óta a legsúlyosabb recesszióba zuhant, a működést hitelező európai bankrendszer és az euró összeomlásával fenyegetett. A kormány az euróövezeti tagság megtartása érdekében súlyos megszorításokra kényszerült.

Searchtool right.svgLásd még: görög gazdasági válság
Görögország gazdasági mutatói 2005-2018 között:[38][39]
Év GDP
(bil. euro)
GDP per fő
(euro)
GDP
növekedés
(real)
Infláció
Munkanélküliség
Államadósság
(GDP %-ban)
2005 Növekedés229.8 Növekedés20,946 Növekedés0.6% Increase Negative.svg 3.5% Decrease Positive.svg 10.0% Increase Negative.svg 107.4%
2006 Növekedés242.8 Növekedés22,061 Növekedés5.7% Increase Negative.svg 3.3% Decrease Positive.svg 9.0% Decrease Positive.svg 103.6%
2007 Növekedés250.7 Növekedés22,718 Növekedés3.3% Increase Negative.svg 3.0% Decrease Positive.svg 8.4% Decrease Positive.svg 103.1%
2008 Csökkenés249.9 Csökkenés22,591 Csökkenés−0.3% Increase Negative.svg 4.2% Decrease Positive.svg 7.8% Increase Negative.svg 109.4%
2009 Csökkenés239.1 Csökkenés21,554 Csökkenés−4.3% Növekedés 1.3% Increase Negative.svg 9.6% Increase Negative.svg 126.7%
2010 Csökkenés226.0 Csökkenés20,328 Csökkenés−5.5 % Increase Negative.svg 4.7 % Increase Negative.svg 12.7 % Increase Negative.svg 146.3 %
2011 Csökkenés205.4 Csökkenés18,465 Csökkenés−9.1 % Increase Negative.svg 3.1 % Increase Negative.svg 17.9 % Increase Negative.svg 172.1 %
2012 Csökkenés190.4 Csökkenés17,173 Csökkenés−7.3 % Növekedés 1.0 % Increase Negative.svg 24.4 % Decrease Positive.svg 159.6 %
2013 Csökkenés184.2 Csökkenés16,742 Csökkenés−3.2 % Decrease Positive.svg −0.8 % Increase Negative.svg 27.5 % Increase Negative.svg 177.4 %
2014 Növekedés185.6 Növekedés16,985 Növekedés0.7 % Decrease Positive.svg −1.4 % Decrease Positive.svg 26.5 % Increase Negative.svg 178.9 %
2015 Csökkenés185.0 Növekedés17,042 Csökkenés−0.3 % Decrease Positive.svg −1.0 % Decrease Positive.svg 24.9 % Decrease Positive.svg 175.9 %
2016 Csökkenés184.6 Növekedés17,118 Csökkenés−0.2 % Növekedés 0.0 % Decrease Positive.svg 23.6 % Increase Negative.svg 178.5 %
2017 Növekedés187.1 Növekedés17,374 Növekedés1.4 % Növekedés 1.1 % Decrease Positive.svg 21.5 % Decrease Positive.svg 176.2 %
2018 Növekedés190.9 Növekedés17,797 Növekedés2.0 % Növekedés 0.7 % Decrease Positive.svg 19.8 % Increase Negative.svg 181.1 %

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

A szektor igen magas arányban részesedik a nemzeti termékből. A síkságokat részben mesterséges öntözéssel teszik a növénytermesztésre alkalmassá. Termékeny vidékei a Makedónia-síkság, Thesszáliai-síkság, Bóiótiai-síkság, Argoliszi-síkság. Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés, legfőbb terményei a szőlő illetve a mazsola, az olivabogyó, a citrusfélék, a zöldség és a gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.

Ipar

Kitermelt ásványkincsei: bauxit, vas, nikkel, réz, króm, barnakőszén, tőzeg, magnezit és lignit.

A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer- és a könnyűipar képezi. Az építőipar gyorsan bővül. Jelentős a fémipara és vezető helyen áll a hajóépítésben.

Kereskedelem

Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a második világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő.

Állandó külkereskedelmi deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.

  • Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom, füge), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is.
  • A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési eszközök, vegyipari termékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal bonyolítja.

Legfontosabb partnerei 2017-ben :[40]

  • Export: Olaszország 10,6%, Németország 7,1%, Törökország 6,8%, Ciprus 6,5%, Bulgária 4,9%, Libanon 4,3%
  • Import: Németország 10,4%, Olaszország 8,2%, Oroszország 6,8%, Irak 6,3%, Dél-Korea 6,1%, Kína 5,4%, Hollandia 5,3%, Franciaország 4,3%

Turizmus

Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide (2010 körül), főként európai országokból (Nagy-Britanniából és Németországból). A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye Görögország. A tengerpart, a mediterrán klíma és a csodálatos szigetvilág mellett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi látogatót.

Searchtool right.svgBővebben: Görögország turizmusa

Közlekedés

Közút

  • Közutak hossza: 117 000 km
  • aszfaltozott: 107 406 km (2006)
Searchtool right.svgLásd még: Görögország autópályái

Vasút

Searchtool right.svgBővebben: Görögország vasúti közlekedése

Légi közlekedés

A repülőterek száma: 66. Fontosabb nemzetközi forgalmú repterek:

Vízi közlekedés

Fő kikötők :[41]

Kultúra

A sorozat témája a
görög kultúra
Flag of Greece.svg
Történelem
Nyelv
Művészet
Egyéb
Híres görögök
Sablon:Görög kultúra
  • m
  • v
  • sz
Searchtool right.svgBővebben: Görögország kultúrája

A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora, mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága „az ember felfedezése”: az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az Epidaurosz: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja.

A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki.

A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben. A küzdő szellem, küzdési vágy is jellemezte őket. Versenyeket rendeztek mind a sportban, mind az irodalomban. „Azt látjuk az ókorból, amit a kései görögök megőrzésre méltónak találtak.” A forrásoknak csupán 20%-a maradt fenn. Mindaz, amit nem másoltak, elveszett. Érdekes adalék, hogy fejlett tudományos eredményeiket Európa sötét évszázadai alatt az arabok őrizték meg az újkor számára.

Kulturális világörökség

Tholosz templomának romja Delphoiban
A Parthenón nyugati oldala
Searchtool right.svgBővebben: Görögország világörökségi helyszínei

Görögország mai területén virágzott az ókori görög kultúra. A kereszténység kétezer éve is rányomta bélyegét az országra. Így itt nem az a kérdés, hogy mi kerüljön fel az UNESCO kulturális világörökséget számontartó listájára, hanem az, hol húzzák meg a határt, hogy ez a lista ne váljon parttalanná.

Sport

Az athéni Olimpiai Stadion

Történelem

Az iszthmoszi játékok az ókori Görögországban a pánhellén játékok egyike volt, amit Korinthosz mellett tartottak minden második évben.

Az iszthmoszi játékokat a nemeai játékokkal egy évben, az olümpiai játékok előtti és utáni évben tartották – azaz az olümpiai ciklus második és negyedik évében –, Poszeidón tiszteletére. A hagyomány szerint i. e. 580-ban tartották először Küpszelosz türannosz bukásának örömére. Egy másik hagyomány szerint a játékokat Thészeusz alapította.
A játékok győztesei fenyőkoszorút kaptak jutalmul.
Titus Quinctius Flamininus az i. e. 196-os játékokat használta fel arra, hogy kihirdesse a görög államok szabadságát a makedón uralom alól. Amikor a rómaiak lerombolták Korinthoszt az i. e. 146-ban, akkor Sziküón vette át a játékok szervezését, egész addig, amíg Korinthosz vissza nem szerezte a játékok tulajdonjogát valamikor i. e. 7 és i. sz. 3 között. Az iszthmoszi játékok ezután virágoztak egészen addig, amíg I. Theodosius be nem tiltotta őket, mint pogány rítusokat.

Olimpia

Az ókori olümpiai játékok az ókori Görögországban pánhellén játékok legfontosabbika, atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére az éliszi Olümpiában. A történeti források szerint a játékokat i. e. 776 és 393 között négyévente tartották, összesen 292-t. Az olümpiai játékok a pánhellén játékok részét képezték, amelyek 2-4 évente megrendezett 4 eseményből álltak, és amelyek közül az olümpiai játékok voltak a legnagyobb presztízsűek.

A modern olimpiai játékok során sikeres az ország. Két modern olimpiát, az 1896-osat és a 2004-eset rendezték itt. Eddig 30 alkalommal nyert az ország aranyérmet. A legsikeresebb sportág az atlétika.

Labdarúgás

A görög labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokságon szerzett aranyérmük volt.

Ünnepek

A Szúnion-fok Attikában, kilátással az égei szigetekre
Dátum Ünnep Görög név
és átírva
Megjegyzés
Január 1. Újév napja Πρωτοχρονιά
Protochroniá
Január 6. Vízkereszt Θεοφάνεια
Theophánia
változó Hamvazóhétfő Καθαρά Δευτέρα
Kathará Deftéra
A nagyböjt 1. napja. 2019-ben márc. 4.; 2020-ban febr. 24.
Március 25. A nemzeti forradalom kezdete (1821) Εικοστή Πέμπτη Μαρτίου
Ikostí-pémpti Martiou
változó Nagypéntek Μεγάλη Παρασκευή
Megáli Paraskeví
változó Húsvét Κυριακή του Πάσχα
Kiriakí tou Páscha
változó Húsvéthétfő Δευτέρα του Πάσχα
Δευτέρα του Πάσχα
Május 1. A munka ünnepe Εργατική Πρωτομαγιά
Ergatikí Protomagiá
változó Pünkösd Πεντηκοστή'
Pentikoszti
Húsvét utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja
változó Pünkösdhétfő Δευτέρα Πεντηκοστής
Augusztus 15. Mária mennybemenetele Κοίμηση της Θεοτόκου
Kímisi tis Theotókou
Szűz Mária legfontosabb ünnepe
Október 28. A „NEM” napja Ημέρα του Όχι A „NEM” Mussolini ultimátumára vonatkozik; az olasz hadsereg elleni győzelem ünnepe
November 8. Kréta nemzeti ünnepe Csak regionális ünnep
December 25. Karácsony Χριστούγεννα
Khrisztoúyenna
December 26. "Isten anyjának" dicsőítése Σύναξις Υπεραγίας Θεοτόκου Μαρίας
Sinaxis Yperagías Theotókou Marías
Szűz Mária ünnepe

Jegyzetek

  1. 2022. augusztus 7., 2022. július 19., Hellenic Statistical Authority, https://elstat-outsourcers.statistics.gr/Census2022_GR.pdf
  2. 2021 Greek census. (Hozzáférés: 2022. szeptember 8.)
  3. Worldometers
  4. Worldometers 2022
  5. a b Cia.gov gr
  6. Runciman: Fall
  7. Eb.com 2006
  8. Finley 1985
  9. Copleston: Philosophy
  10. Brockett 1991
  11. Oecd.org
  12. Europa.eu greece
  13. Esa.int 2005
  14. a b c A görög szavak átírása a Wikipédia irányelvei alapján történik; ahol szükséges, az angolos átírást dőlt betűkkel jelezzük
  15. https://www.nissomanie.de/stin-ellada/nissologie/
  16. http://www.indexmundi.com/greece/geography_profile.html
  17. a b Országok lexikona A-Z, 2007
  18. ATHÉN - Syntagma tér
  19. a b Iván András, Molnár Tamás: Ősellenségek fogtak össze a drachma ellen (magyar nyelven). Index, 2012. május 23. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  20. https://en.wikipedia.org/wiki/Greece#Political_parties
  21. Hope, Kerin. „Greece brain drain hampers recovery from economic crisis”, 2018. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 3.) (brit angol nyelvű) 
  22. Világ 2008
  23. https://www.livepopulation.com/country/greece.html
  24. Hirado.hu: Szemléletváltás
  25. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=GR
  26. https://hu.tradingeconomics.com/greece/gdp-growth-annual
  27. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=GR&view=chart%2C
  28. https://countryeconomy.com/national-debt/greece
  29. https://countryeconomy.com/national-debt/greece
  30. https://hu.tradingeconomics.com/greece/inflation-cpi
  31. https://hu.tradingeconomics.com/greece/employment-rate
  32. https://hu.tradingeconomics.com/greece/unemployment-rate
  33. https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/greece
  34. https://hu.tradingeconomics.com/greece/indicators
  35. https://hu.tradingeconomics.com/greece/indicators
  36. https://hu.tradingeconomics.com/greece/sales-tax-rate
  37. https://hu.tradingeconomics.com/greece/indicators
  38. Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
  39. Greece government-debt-to-gdp
  40. CIA World Factbook. [2016. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 5.)
  41. https://www.searoutes.com/country-ports/Greece[halott link]

Források

  • MidiVilág 2003: Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
  • Esa.int 2005: Greece becomes 16th ESA Member State. European Space Agency. www.esa.int, 2005. március 22. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  • Eb.com 2006: "Greece." Encyclopædia Britannica. 2006. Encyclopædia Britannica Online. 6 Sept. 2006 http://search.eb.com/eb/article-9106266.
  • Világ 2008: A Világ országai, Nyír-Karta BT 2008
  • Brockett 1991: Brockett, Oscar G. History of the Theatre. sixth ed., 1991. Boston; London: Allyn and Bacon.
  • Finley 1985: Finley, M. I. Democracy Ancient and Modern. 2d ed., 1985. London: Hogarth.
  • Copleston: Philosophy: History of Philosophy, Volume 1 by Frederick Copleston
  • Runciman: Fall: Sir Steven Runciman, Conclusion, The Fall of Constantinople
  • Hirado.hu: Szemléletváltás: Szemléletváltás: hittanóra helyett matekozhatnak is a görög diákok[halott link]
  • Visitgreece.gr: http://www.visitgreece.gr/pages.php?langID=2&pageID=744[halott link]
  • Europa.eu greece: Member States of the EU: Greece. European Union. europa.eu. [2007. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  • Oecd.org: Convention on the OECD. Organisation for Economic Co-operation and Development. www.oecd.org. (Hozzáférés: 2007. április 7.)
  • Cia.gov gr: CIA - The World Factbook -- Greece. CIA, 2010. január 19. [2016. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 11.)

További információk

Commons:Category:Greece
A Wikimédia Commons tartalmaz Görögország témájú médiaállományokat.
  • Görögország.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Hellasz.hu
  • Görögország domborzati térképe
  • Görögország online térképek
Sablon:Európa
  • m
  • v
  • sz
Európa országai
Southern-Europe-map.svg   Dél-Európa

 Andorra ·  Málta1 ·  Olaszország1 ·  Portugália1,2 · Flag of Spain.svg Spanyolország1,2 ·  San Marino ·  Vatikán

Southeastern-Europe-map.png   Délkelet-Európa

 Albánia ·  Bosznia-Hercegovina ·  Bulgária1 ·  Ciprus3 ·  Észak-Macedónia ·  Görögország1 ·  Horvátország1 ·  Montenegró ·  Románia1 ·  Szerbia ·  Törökország4

Northern-Europe-map.svg   Észak-Európa

 Dánia1,2 ·  Észtország1 ·  Finnország1 ·  Izland ·  Lettország1 ·  Litvánia1 ·  Norvégia2 ·  Svédország1

Eastern-Europe-map.svg   Kelet-Európa
Central-Europe-map.svg   Közép-Európa

 Ausztria1 ·  Csehország1 ·  Lengyelország1 ·  Liechtenstein ·  Magyarország1 ·  Németország1 ·  Svájc ·  Szlovákia1 ·  Szlovénia1

Western-Europe-map.png   Nyugat-Európa
Függő területek

 Akrotíri és Dekélia5 ·  Åland ·  Feröer ·  Gibraltár1 ·  Grönland6 ·  Guernsey Bailiffség ·  Jersey Bailiffség ·  Man-sziget

Vitatott státuszú területek
1 Az Európai Unió tagja    2 Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik    3 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja    4 Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik    5 Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része.    6 Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része
Sablon:Mediterráneum
  • m
  • v
  • sz
A Földközi-tenger térsége
Országok

Spanyolország · Franciaország · Monaco · Málta · Olaszország · Szlovénia · Horvátország · Bosznia-Hercegovina · Montenegró · Albánia · Görögország · Athosz-hegyi Köztársaság (függő terület) · Törökország · Ciprus · Szíria · Libanon · Izrael · Gázai övezet (önállósága nem elismert) · Egyiptom · Líbia · Tunézia · Algéria · Marokkó · Gibraltár (függő terület)

Tengerek
Szigetek

Baleár-szigetek · Korzika · Szardínia · Szicília · Pelagie-szigetek · Málta szigetei · Dzserba · Jón-szigetek · Kréta · Rodosz · Égei-szigetek · Ciprus

Öblök

Trieszti-öböl · Lion (Oroszlán)-öböl · Gabesi-öböl · Il-Port Il-Kbir · Tarantói-öböl · Sidra-öböl · Antalyai-öböl · Iskenderuni-öböl

Szorosok
Sablon:EU
  • m
  • v
  • sz
Az Európai Unió
Tagállamok

 Ausztria ·  Belgium ·  Bulgária ·  Csehország ·  Ciprus ·  Dánia1 ·  Észtország ·  Finnország ·  Franciaország ·  Görögország ·  Hollandia ·  Horvátország ·  Írország ·  Lengyelország ·  Lettország ·  Litvánia ·  Luxemburg ·  Magyarország ·  Málta ·  Németország ·  Olaszország ·  Portugália ·  Románia · Flag of Spain.svg Spanyolország ·  Svédország ·  Szlovákia ·  Szlovénia

EU
Tagjelöltek
Potenciális tagjelöltek
Korábbi tagok
1Kivéve Grönland Grönlandot és Feröer Feröert
Sablon:NATO
  • m
  • v
  • sz
NATO (North Atlantic Treaty Organisation) tagországok
Flag of NATO.svg
Sablon:OECD
  • m
  • v
  • sz
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)
Sablon:Frankofónia
  • m
  • v
  • sz
A Frankofónia (La Francophonie)
Tagok

 Albánia ·  Andorra ·  Belgium ·  Benin ·  Bissau-Guinea ·  Bulgária ·  Burkina Faso ·  Burundi ·  Comore-szigetek ·  Csád ·  Dominikai Közösség ·  Dzsibuti ·  Egyenlítői-Guinea ·  Egyiptom ·  Elefántcsontpart ·  Észak-Macedónia ·  Franciaország ·  Gabon ·  Ghána  ·  Görögország ·  Guinea ·  Haiti ·  Kambodzsa ·  Kamerun ·  Kanada ·  Kongói Demokratikus Köztársaság ·  Kongói Köztársaság ·  Közép-afrikai Köztársaság ·  Laosz ·  Libanon ·  Luxemburg ·  Madagaszkár ·  Mali ·  Marokkó ·  Mauritánia ·  Mauritius ·  Moldova ·  Monaco ·  Niger ·  Örményország ·  Románia ·  Ruanda ·  Saint Lucia ·  São Tomé és Príncipe ·  Szenegál ·  Seychelle-szigetek ·  Svájc ·  Togo ·  Tunézia ·  Vanuatu ·  Vietnám ·  Zöld-foki Köztársaság

Flag of La Francophonie.svg
Részt vevő államok
Megfigyelők

 Argentína ·  Ausztria ·  Bosznia-Hercegovina ·  Costa Rica ·  Csehország ·  Dél-Korea ·  Dominikai Köztársaság ·  Észtország ·  Gambia  ·  Grúzia ·  Horvátország ·  Írország  ·  Lengyelország ·  Lettország ·  Litvánia ·  Magyarország ·  Málta  ·  Mexikó  ·  Montenegró ·  Mozambik ·  Szlovákia ·  Szlovénia ·  Thaiföld ·  Ukrajna ·  Uruguay

Sablon:BSEC
  • m
  • v
  • sz
Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés (BSEC)
  • Földrajz Földrajzportál
  • Görögország Görögország-portál
  • turizmus Turizmusportál