Forbes

Question book-new.svg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Forbes
Forbes logo.svg
Forbes building in NYC.jpg
Adatok
Típus kéthetilap
Formátum 205×267 mm

Ország Amerikai Egyesült Államok
Alapítva 1917. szeptember 15.
Ár Magyarországon 990 Ft
Tulajdonos Forbes magazin
Kiadó Forbes magazin
Szerkesztő Steve Forbes
Nyelv
Székhely New York
OCLC 01569688
ISSN 0015-6914
A Forbes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Forbes témájú médiaállományokat.

A Forbes amerikai kiadó és médiavállalat, melynek legjelentősebb publicisztikája a kéthetente megjelenő Forbes magazin – a legrégebbi üzleti magazin Amerikában. 2007-ben ünnepelte fennállásának 90. évfordulóját. A Forbes az iparág egyik legnagyobb és legsikeresebb családi vállalkozása, mely az elmúlt években tovább bővült: Forbes.com, Forbes Konferencia Csoport, Forbes Egyéni Média, Amerikai Örökség.

A Forbes székháza New Yorkban

Forbes után szabadon: „A kapitalizmus jó!”. A magazin jeligéje a „Tőkés (kapitalista) eszköz”, legfőbb vetélytársai a nemzeti üzleti magazin kategóriában a „Fortune” (Vagyon) és a „Business Week” (Üzleti Hét), melyek szintén kéthetente jelennek meg. A cég ezenkívül több magazint is megjelentet, többek között a „Forbeslife”-t, mely életmódmagazin üzleti vezetők részére, valamint az „American Legacy”-t (Amerikai Örökség), mely egy afrikai-amerikai történelmi-kulturális publicisztika a RJR Comunications társasággal közös tulajdonban. A Forbes társaság működteti a Forbes.com weboldalt is, mely számontartja az üzleti konferenciákat, eseményeket, közzé teszi hírleveleket és egyéni magazinokat is. Fontos megemlíteni a magazin különböző világhírű listáit, többek között a „Forbes 400” (leggazdagabb amerikaiak), övék a „List of billionaires” (A Forbes magazin milliárdosok listája), „Forbes Global” (a világ legnagyobb vállalatai), „ForbesWoman” (a világ legbefolyásosabb asszonyai).[1]

Forbes magazin adatok

  • Eladások: $78,8M
  • Elnök, vezérigazgató, főszerkesztő: Malcolm S. (Steve) Forbes Jr.

A Forbes vállalat egy nagyon hosszú és sikeres történelmi múltra tekinthet vissza, elismert és rangos helyen áll a pénzügyi hír- és információs kiadók között, valamint bekerült a 15 legmagasabb költségvetésű kiadók közé. A Forbes magazint és nemzetközi kiadványait több mint 5 millió ember olvassa világszerte, a Forbes.com pedig vezető üzleti hellyé vált az interneten.

A Forbes történeti áttekintése 1964-ig

Bertie Charles „B.C.” Forbes 1880-ban született Buchanban, Aberdeen megyében, Skóciában. Forbes egy szabó - majd később egy sör üzlet tulajdonosának - fia volt. Egyik tanára ösztönzésére – aki meglátta az ifjú Forbes-ban a tehetséget és a kiváló készségét a szavak és írás iránt – betűszedő állást vállalt a „Peterhead Sentinel” lapnál, feltételezve, hogy elindíthatja újságírói karrierjét. B.C. nem kap lehetőséget a bizonyításra, ezért megpályázza, majd megkapja az állást a „Dundee Courier and Weekly News” című lapnál, ahol írhat a hírektől a sportig változatos témákban. Forbes mégsem elégedett, gyorsan szeretne nagy karriert építeni, ezért 1902-ben elhagyja Skóciát és a Dél Afrikai Johannesburgba utazik, ahol a „Johannesburg Standart and Digger’s News”-nál kap magasabb beosztású riporteri állást. Két évvel később visszatér Skóciába, ekkor már részt kíván venni az egyre növekvő üzleti élet tudósításában. Miután üzletileg a leggyorsabban fejlődő város New York City, ezért a becsvágyó üzlet-riporternek kézenfekvő megoldás, hogy ott teljesíti ki karrierjét. 1904-ben végleg elhagyja Skóciát.

1904-1929: Az ígéretes lehetőség hiányában Forbes munkába áll a New York-i „Journal of Commerse and Commercial Bulletin” című divatáru ipari kereskedelmi lapnál, ahol megvillantja tehetségét és szokatlan módon írja jelentéseit az üzleti hírekről, a személyeskedése meghozza a várt hírnevet. Egy londoni lap ajánl neki munkát, melyet azzal a feltétellel fogad el, hogy ő lehet a „Journal of Commerce” pénzügyi szerkesztője. Az új feladatokkal együtt lehetősége nyílt egy komolyabb szerkesztői állás betöltésére, majd hamarosan egy másik rivális újságban - „New York American” – is publikálhatott, mivel William Randolph Hears egy jobb üzleti oldalt szeretett volna újságában. A Hearst-író Forbes egyre nagyobb olvasóközönségre, ismeretségre és publicisztikai hatalomra tett szert és korának legjelentősebb üzleti újságírójává lépett elő.

A magazin alapítója: Bertie Charles Forbes

Bár igen jól keresett (Hears mai értelemben véve, több, mint évi 185 ezer dollárt fizetett), Forbes 1917 szeptemberében úgy dönt elhagyja a lapot és a még korábban különálló kategóriaként nem létező üzleti lapot, saját publicisztikát indít. A Hearst-nél továbbra is publikált egy rovatot és ennek biztos bevételéből illetve korábbi riporteri munkája során megismert üzletemberektől kapott hitelből megalapítja a „Forbes” magazint, melynek profilja a „doers and doings” Amerika üzleti növekedése lett. A lap kéthetente jelent meg és 15 centért lehetett megvásárolni, többnyire az egész lapot B.C. maga szerkesztette és egy szokatlan kombinációt állított elő, gúnyos prózában publikálta a sikertörténeteket, a cégek morális viselkedését, a bizonyítható korrupt, kizsákmányoló magatartást. Az 1920-as évek elején a magazin önmagát teszi népszerűvé leleplező cikkeivel melyekben konkrét számadatok és terméktulajdonságok jelennek meg. 1929 októberében figyelmezteti olvasóit, hogy ne halmozzanak föl adósságokat és ne tegyenek spekulatív befektetéseket, de a gazdasági világválság elkerülhetetlen volt. 1929. október 24-én, megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, majd a bank válság. A Forbes magazinra is nehéz idők jártak, így B.C. a Hearst-nál folytatta a publikálást, hogy saját kiadványát életben tudja tartani.

1929-1945: Nem a válság volt az egyetlen oka a Forbes magazin problémáinak. 1929-ben és 1930-ban két új versenytárs jelent meg a piacon, a „Business Week” és a „Fortune” magazinok, melyek szintén az üzleti lapok piacára törtek be. A „Business Week” kétszer olyan gyakran jelent meg, így hír-orientált megközelítést alkalmazott, míg a havonta megjelenő „Fortune” magazin a nagy hírnévvel rendelkező vállalatok részletes elemzését készítette el. 1939-ben a Forbes hirdetése 1,216 oldalra csökkent a korábbi 1929-ben 269-ről, az összes bevétel tekintetében pedig csak a harmadik lett (102 000), „Fortune” (248 000), „Business Week” (192 000). Annak érdekében, hogy a lap fenn tudjon maradni, Forbes-nak újítania kellett. Változatosságra törekedett, több könyvet is kiadott pl. „The Salesman’s Diary” – 1938-ban. Több szerkesztőt is felvett és a magazin témáját a pénzügyi és tőzsdei hírekre próbált összpontosítani. Bár B.C. 1943-ban még megigényli fizetését ($50 000), a „New York American”-ben rovatát Hears törölteti.

1945-1964: A második világháború után a Forbes magazin számára is megkezdődött a fellendülés. A „Bronze Star” és a „Purple Heart” díjak megnyerése után, B.C. második legidősebb fia, Malcolm kezdte átszervezni a magazint, ragaszkodott a saját személyzethez, majd leépítette B.C. bennfentes állományát, akik szívességből élvezték a szolgáltatások egy részét. Ezáltal jövedelmezőbb befektetőket szereztek, majd létrehozták a Forbes Befektetők Tanácsadó Intézetét, mely 1950-ben évi nettó 51 ezer dollár nyereséget termelt. 1948-ban Malcolm elindítja az elsőosztályú amerikai vállalatok listáját, mely jövedelmező hirdetési eszközként is szolgált, ami ellensúlyozta Malcolm kudarcra ítélt ötleteit, pl. drága papír és tinta használata, luxus minőségű nyomtatás. 1954-ben B.C. Forbes halála után a magazin tulajdonjoga 4 részre oszlik a négy testvér között és a magazin ismét elkezd fakulni, nincs aki felvegye a versenyt a „Business Week” és a „Fortune” magazinokkal. Új irányító-szerkesztő érkezik a laphoz, Byron „Dave” Mack személyében és az újság ismét virágzásnak indul, több önbizalomra tesznek szert a szerkesztők. Az 1950-es évek végére a Forbes magazin ismét nagy olvasóközönségre tesz szert az üzleti vezetők és befektetők körében. 1954-1958 között 100 százalékkal nő a forgalma (265 000) és 1957-ben a Forbes vállalat bevétele becslések szerint eléri az évi 3,5 millió dollárt.

A jelenlegi főszerkesztő: Steve Forbes

Forbes Magyarország

A magazin magyar kiadása 2013 novemberében jelent meg.

Jegyzetek

  1. ForbesWoman

Források

  • Forbes USA
  • Forbes Magyarország
  • answers.com
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 3501149108691468780004
  • BIBSYS: 8019819
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap