Csendes-óceán

A Csendes-óceán
A Csendes-óceán domborzati térképe

A Csendes-óceán (a Magellán által adott Mare Pacificum, 'csendes tenger' elnevezésből) a Föld legnagyobb óceánja. Északon az Arktisz, délen az Antarktisz, nyugaton Ázsia és Ausztrália, keleten pedig Amerika veszi körül. Az Egyenlítő mentén két, északi és déli félre osztják.

166,24 millió km²-nyi területével (melléktengerekkel 181,34 millió km²) a bolygó felszínének 35%-át (vagyis a szárazföldek összességénél nagyobb részt), vízzel borított felszínének pedig felét fedi le. Átlagos mélysége 4188 m (melléktengerekkel 3940 m), legmélyebb pontja (mely a Föld legmélyebb pontja is egyben) a Mariana-árok (11 034 m).

Vizének jellemzői és áramlatai

A Csendes-óceánban található víz mennyisége 696,19 millió km³ (melléktengerekkel 714,41 millió km³).

A víz hőmérséklete a sarkkörök közelében fagypont közeli, az Egyenlítő környékén 25-30 C°-os. A magasabb hőmérséklet okozta kicsapódás miatt az Egyenlítő körüli vizek kevésbé sósak, a sarkközeli vizek pedig a kevesebb párolgás miatt kisebb sótartalmúak, mint a térítők környékén. A Csendes-óceán legforróbb pontját, 378 C°-ot Vanuatu közelében, 1850 méter mélyen mérték.[1]

A Csendes-óceán északnyugati részének mélyén helyezkedik el a Tamu-masszívum kialudt pajzsvulkán, amelyet a Föld legnagyobb vulkánjának sejtenek.[2]

Az Északi-Csendes-óceánban a felszínközeli víz keringése az óramutató járásával megegyező, a déliben azzal ellentétes.

A 15. szélességi kör mentén nyugati irányba haladó Északi egyenlítői áramlat a Fülöp-szigeteknél északra fordulva a Kurosio (Japán) áramlatban folytatódik. A 45. foknál keletre forduló Kurosióból kiválik az északra tartó Aleut áramlat, a déli ág pedig az Északi egyenlítői áramlathoz kapcsolódik. A kettéváló Aleut áramlat északi ága a Bering-tengerben egy az óramutató járásával ellentétes áramlás, déli ága pedig a Kaliforniai áramlat.

A nyugati irányú Déli egyenlítői áramlat Új-Guineánál délre fordul, majd az 50. fokot elérve keletre csatlakozik az Antarktisz körüli áramlathoz. Chile partjainál ebből válik ki a Humboldt (Peru) áramlat.[3]

Története

Abraham Ortelius németalföldi térképész műve a Csendes-óceánról 1589-ből

A Csendes-óceán szigeteit két hullámban népesítették be a polinézek, akiknek az eredete a mai napig nem kellőképpen tisztázott . A mai álláspont szerint a polinéz kultúra gyökerei a Délkelet-Ázsiához kapcsolódó szigeteken található.[4] A polinézek Indonézia érintésével, a Fülöp-szigeteken, majd Tongán, Szamoán keresztül érhették el a távoli Húsvét-szigetet, Hawaiit és Tahitit. A 10. század körül került sor Új-Zéland benépesítésére. A polinéz telepesek a hosszú tengeri útjaikhoz kéttörzsű kenukat (katamaránokat) használtak, amelyek élelmiszert és háziállatokat is szállítottak. Az óceánon a csillagok állását, a Nap és a hullámok mozgását, a szélirányt és a madarak repülési irányát használták tájékozódáshoz.[5]

Perem- és melléktengerei

1. A nyugati partvidéken:

Alaszkai-öböl, Ausztrál-ázsiai középtenger, Bali-tenger, Bering-tenger, Bering-szoros, Celebesz-tenger, Dél-kínai-tenger, Észak-kínai tenger, Filippínó-tenger, Japán-tenger, Kelet-kínai-tenger, Korall-tenger, Ohotszki-tenger, Sulu-tenger, Tasman-tenger, Vietnámi-öböl (Tonkin-öböl).

2. A keleti partvidéken:

Kaliforniai-öböl

A Csendes-óceánnal határos államok és területek

Nagyobb kikötők

Jegyzetek

  1. https://index.hu/tudomany/2013/08/23/felfedeztek_a_legforrobb_pontot_a_csendes-oceanban/
  2. A Naprendszer egyik legnagyobb vulkánjára akadtak rá a Csendes-óceánban. Ipon.hu. 2013. szeptember 7.
  3. A Csendes-óceán áramlási rendszere
  4. Tajvanról származnak a polinézek
  5. Függelék. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 27.)

További információk

Commons:Category:Csendes-óceán
A Wikimédia Commons tartalmaz Csendes-óceán témájú médiaállományokat.
Sablon:Óceánok és tengerek
  • m
  • v
  • sz
A Föld óceánjai és tengerei
Északi-sarki-óceán
(Jeges-tenger)

Amundsen-öböl · Baffin-öböl · Barents-tenger · Beaufort-tenger · Csukcs-tenger · Fehér-tenger · Grönlandi-tenger · Hudson-öböl · James-öböl · Kara-tenger · Kara-szoros · Kelet-szibériai-tenger · Laptyev-tenger · Lincoln-tenger · Pecsora-tenger

Atlanti-óceán

Adriai-tenger · Alborán-tenger · Alicantei-öböl · Argentin-tenger · Azovi-tenger · Baleár-tenger · Balti-tenger · Botteni-öböl · Campechei öböl · Chesapeake-öböl · Davis-szoros · Dánia-szoros · Égei-tenger · Északi-tenger · Fekete-tenger · Finn-öböl · Földközi-tenger · Fundy-öböl · Guineai-öböl · Hebrida-tenger · Irminger-tenger · Ír-tenger · Jón-tenger · Karib-tenger · Kelta-tenger · Krétai-tenger · Labrador-tenger · La Manche · Ligur-tenger · Lion (Oroszlán)-öböl · Márvány-tenger · Mexikói-öböl · Norvég-tenger · Sargasso-tenger · Sidra-öböl · Szent Lőrinc-öböl · Tirrén-tenger · Trák-tenger · Venezuelai-öböl · Vizcayai-öböl

Indiai-óceán

Ádeni-öböl · Akabai-öböl · Andamán-tenger · Arab-tenger · Bengáli-öböl · Khambhat-öböl · Kutch-öböl · Laccadive-tenger · Malaka-szoros · Mozambiki-csatorna · Ománi-öböl · Palk-szoros · Perzsa-öböl · Szuezi-öböl · Timor-tenger · Vörös-tenger

Csendes-óceán

Alaszkai-öböl · Arafura-tenger · Banda-tenger · Bering-tenger · Bismarck-tenger · Bohol-tenger · Camotes-tenger · Carpentaria-öböl · Celebesz-tenger · Chilei-tenger · Dél-kínai-tenger · Filippínó-tenger · Flores-tenger · Halmahera-tenger · Japán-tenger · Jáva-tenger · Kaliforniai-öböl · Kelet-kínai-tenger · Korall-tenger · Maluku-tenger · Ohotszki-tenger · Pohaj-tenger · Salamon-tenger · Sárga-tenger · Sawu-tenger · Seram-tenger · Sibuyan-tenger · Sulu-tenger · Tasman-tenger · Thai (Sziámi)-öböl · Visayan-tenger

Déli-óceán

Amundsen-tenger · Bass-szoros · Bellingshausen-tenger · Davis-tenger · Nagy-Ausztráliai-öböl · Ross-tenger · Scotia-tenger · Spencer-öböl · St. Vincent-öböl · Weddell-tenger

Lefolyástalan
tengerek és tavak

Aral-tó · Bajkál-tó · Balhas-tó · Csád-tó · Chilwa (Chirua)-tó · Holt-tenger · Iszik-köl · Kaszpi-tenger · Kuku-Nór (Csinghaj-tó) · Melrhir-sott · Nagy-sóstó · Nam-tó · Pyramid-tó · Salton-tó · Szap-tó · Szeván-tó · Turkana-tó · Urmia-tó · Van-tó

Sablon:Egyenlítő
  • m
  • v
  • sz
Az Egyenlítő
Országok
Amerika
World map with equator.jpg
Vizek

Guineai-öböl · Viktória-tó

Indiai-óceán · Karimata-szoros · Makassari-szoros · Tomini-öböl · Maluku-tenger · Halmahera-tenger

Kontinenshez nem köthetők

Atlanti-óceán · Csendes-óceán

Sablon:Régiók
  • m
  • v
  • sz
A Föld régiói
Afrika elhelyezkedése Afrika Észak •  Fekete-Afrika (Dél •  Kelet •  Közép •  Nyugat) Ausztrália és Óceánia elhelyezkedése Ausztrália
és Óceánia
Ausztrálázsia •  Ausztrália •  Melanézia •  Mikronézia •  Polinézia
Amerika elhelyezkedése Amerika Észak •  Dél •  Közép (Karib-térség) •  Anglo-Amerika •  Latin-Amerika A sarkvidékek elhelyezkedése Sarkvidékek Antarktisz •  Antarktika •  Arktisz
Ázsia elhelyezkedése Ázsia Észak •  Dél •  Délkelet • Délnyugat •  Kelet •  Közép (belső) A világ óceánjai Óceánok Világóceán •  Atlanti •  Csendes •  Indiai •  Déli •  Északi-sarki (Jeges-tenger)
Európa elhelyezkedése Európa Észak •  Dél •  Délkelet •  Kelet •  Közép •  Nyugat Seas of the world Tengerek Tengerek listája
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 316732494
  • LCCN: sh85096476
  • GND: 4044981-6
  • NKCS: ge131078
  • KKT: 00572510
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap