Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa

Ambox important.svg
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Question book-new.svg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Az Amerikai Egyesült Államok politikai élete
Greater coat of arms of the United States.svg
Szövetségi kormány
Az Amerikai Egyesült Államok választási rendszere
Politikai pártok
  • Demokrata
  • Republikánus
Tagállamok kormányzata
Sablon:USA politikai élete
  • m
  • v
  • sz

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete. A Kongresszus két házból áll: a képviselőházból és a szenátusból. Jelenleg a 117. kongresszusi gyűlés ülésezik.

A kongresszus mindkét kamarája a washingtoni Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala.

A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik.

Az elnöknek joga van a Kongresszust bármikor összehívni, leginkább krízishelyzetben

A Kongresszus ciklusa 1789 óta kétéves, ezért a naptári évet a kongresszusi „ciklus” + első/második „ülésszak” számokkal lehet beazonosítani. Azaz pl. 2007-ben a 110. kongresszus 1. ülésszaka volt.

A Kongresszus mindig a páratlan naptári év január 3-i napján kezdődik és fejeződik be, ezért található egyes forrásoknál páratlan-páratlan évszámokra utaló ciklusokra hivatkozás. (pl. a 110. Kongresszus az ténylegesen 2007-2008 éveket ölel át, de van, hogy 2007-2009-es időszakként említik egyes források, mert hivatalosan 2009. január 2-áig volt, bár ténylegesen 2008 december közepén volt az utolsó ülés.)

A Kongresszus jogai

A Capitolium Washingtonban

Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának a következő jogai vannak:

  • Adók kivetése és behajtása
  • Új hadtestek felállítása
  • Államok közti vagy külföldi kereskedelem szabályozása
  • Bírósági testületek létrehozása szövetségi szinten
  • Hadüzenetek küldése

A Szenátus

Searchtool right.svgBővebben: Az Amerikai Egyesült Államok Szenátusa

A szenátusban minden állam két fővel képviselteti magát. A szenátori tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 30 éves legyen, 9 éve amerikai állampolgár és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A szenátorokat a lakosság választja meg 1913 óta. A szenátorok hivatali ideje 6 év, 2 évente tartanak választásokat, melyek során mindig a szenátorok egyharmadát cserélik le.

A Képviselőház

Searchtool right.svgBővebben: Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza

A képviselőháznak jelenleg 435 tagja van. Az államok lakosságuk száma szerint vannak reprezentálva. Kaliforniának például 53 képviselője van, Alaszkának viszont csak 1. A képviselői tisztség elnyerésének feltétele, hogy az illető legalább 25 éves legyen és annak az államnak legyen a lakosa, amelyet képvisel. A képviselők hivatali ideje 2 év.

Törvényhozás

A törvényjavaslatot a képviselőház készíti el. A házon belül a kezdetleges változatot megszámozzák, kinyomtatják és megfelelő számban kiosztják a képviselőknek, akik egyenként javaslatokat tehetnek, vagy ellenezhetik a kezdeményezést. Amennyiben a törvényjavaslat nem egyértelmű, két bizottság alakul: egy támogatói és egy ellenzői. A két bizottság ekkor egyértelművé teszi a javaslatot, amit ismét kinyomtatnak és szétosztanak. Egyelőre a törvényjavaslatot nem lehet visszautasítani. A javaslat ezután egy másik bizottsághoz kerül, amelynek legalább két albizottsággal kell rendelkeznie, melyeknek joguk van visszautasítani a javaslatot, vagy javításokat eszközölni. A plenáris ülés ezután összeül és szavaz arról, hogy a javaslat továbbmehet-e a Szenátusba, ahol ezek a lépések ismétlődnek meg. Amennyiben a képviselőház és a szenátus változata nem ugyanaz, egy ún. konferencia bizottság ül össze, hogy a törvényjavaslat mindkét szinten azonos legyen. Ebben a fázisban nem lehet a javaslatot megtámadni, csak a különbségeket megtárgyalni. A módosított javaslat visszakerül mindkét házba, ahol egyszerű szavazással eldöntik, hogy a javaslat elfogadható-e.

Amennyiben a két ház támogatja a törvényjavaslatot, az a Fehér Házba kerül, az elnöki irodába. Az elnöknek 10 munkanapon belül alá kell írnia a törvényt, vagy megvétózni azt. Ha az elnök határidőn belül nem hoz döntést, vagy aláírja a törvényjavaslatot, akkor az jogerősen is törvény lesz. Amennyiben az elnök megvétózza a javaslatot, a Kongresszus összeül és szavaz. Ha a szükséges 66%-os többség úgy szavaz, hogy a vétózás alaptalan, a törvényjavaslatból törvény lesz. Abban az esetben, ha nincs meg a kétharmados többség, a törvényjavaslatból nem lesz törvény.

Egy törvényjavaslat csak egy kongresszusi periódusra vonatkozik, ha a kongresszus új ciklust kezd (a kétévente megrendezett törvényhozási választásokat követően), akkor a törvényjavaslatot ismét elő kell terjeszteni és a procedúrát elölről elkezdeni.

Sablon:Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusi delegációinak listái
  • m
  • v
  • sz
Az Amerikai Egyesült Államok államainak szenátusi és képviselőházi delegációi
Tagállamok

Alabama · Alaszka · Arizona · Arkansas · Colorado · Connecticut · Delaware · Dél-Dakota · Dél-Karolina · Észak-Dakota · Észak-Karolina · Florida · Georgia · Hawaii · Idaho · Illinois · Indiana · Iowa · Kalifornia · Kansas · Kentucky · Louisiana · Maine · Maryland · Massachusetts · Michigan · Minnesota · Mississippi · Missouri · Montana · Nebraska · Nevada · New Hampshire · New Jersey · New York · Nyugat-Virginia · Ohio · Oklahoma · Oregon · Pennsylvania · Rhode Island · Tennessee · Texas · Utah · Új-Mexikó · Vermont · Virginia · Washington · Wisconsin · Wyoming

USA
Washington DC

Washington, D.C.

Társult államok

Északi-Mariana-szigetek kongresszusi delegációinak listája · Puerto Rico kongresszusi delegációinak listája

Külbirtokok

Amerikai Szamoa kongresszusi delegációinak listája · Amerikai Virgin-szigetek kongresszusi delegációinak listája · Guam kongresszusi delegációinak listája

Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat
  • VIAF: 128620508
  • LCCN: n79006865
  • ISNI: 0000 0001 2322 6449
  • GND: 35622-0
  • LIBRIS: 133763
  • SUDOC: 027224554
  • BNF: cb119862862
  • ULAN: 500356368